Átfogó riportot készített a Deutsche Welle a szerbiai dolgozók kizsákmányolásáról, amelyben több olyan munkást mutat be, akik külföldi cégnek dolgoznak.
Milica két éve dolgozik a Lidlben, Jelena ugyanennyi ideje a Leoniban. Mindkét cég németországi. Mindkét nő dél-Szerbiában él, középkorúak, családjuk van – és mindketten elégedetlenek a munkakörülményeikkel. „Legutóbb a szabadnapjaink számát csökkentették, most hetente csak egy pihenőnap jár. Vannak kollégáim, akik két éve nem voltak szabadságon” – panaszolja a Lidlben dolgozó nő, aki szerint a cégvezetés nagy nyomás alatt tartja a munkavállalókat, elvárás, hogy minél több feladatot végezzenek el minél rövidebb idő alatt, emiatt sokan maradnak a munkaidőn túl is, mert ha ezt elutasítják, annak következménye van. Milica 60 000 dinárt keres. Ha minden bónuszát megkapná és minden hétvégén dolgozna egy egész napot, akkor sem kapna 70 000 dinárnál többet. A Lidlben ugyan létezik olyan munkakör, amelynek betöltője „a munkásokat támogatja”, ahhoz azonban, hogy ennél a személynél panaszt tegyen valaki, azt is el kell mondani, hogy ki és miért teszi a panaszt. „Ekkor a pokol újabb bugyra tárul fel, megtorlásra számíthat a panasztevő, ellenségesen közlik vele, hogy tudnak a panaszról, elveszíti a bónuszait stb.” – mesélte Milica.
Jelena helyzete sem jobb: ő a gyártósoron dolgozik, nem ülhet le, nem pihenhet, nem hibázhat, mert az valakinek az életébe kerülhet, hiszen a Leoni a kábeleket a BMW-nek gyártja. Neki magának csak néhány hibás termék került ki a keze alól, de vannak kollégái, akiknél ez a szám magasabb, akkor pedig módosul a munkaszerződés, rosszabb feltételekre számíthat a hibázó dolgozó. Három műszakban dolgozik, havi 500 euróért, ami a háromgyerekes anyának egy hétig elég. Nehezményezi azt is, hogy szabadságra sem akkor mehet, amikor akar, annak időpontját csak a szabadság kezdete előtt néhány nappal közlik vele.
A Leoniban nincs szakszervezet. Alakíthatnának ugyan, de a vezetőség közvetítőkön keresztül megüzente, hogy akkor munka nélkül maradnak.
Ezeket a szabálytalanságokat egy német törvény orvosolhatja, amelynek értelmében a szerbiai munkavállalók, akik német munkáltatónál dolgoznak Szerbiában, közvetlenül a német cégeknél tehetnek panaszt. Jelena például nemcsak a Leoni anyacégénél, hanem a BMW-nél is, amelynek a Leoni a beszállítója. Ez pedig riadóztathatja a BMW-t, mert kiderülne, hogy olyanokkal üzletel, akik nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és munkajogi előírásokat.
„A Németországban bejegyzett cégek, amelyek szerb vállalatokkal dolgoznak, saját ellátási láncukban kötelesek elemezni a társadalmi és gazdasági kockázatokat, biztosítani a megfelelő megelőző intézkedéseket és kötelesek figyelemmel követni a preventív intézkedések végrehajtását” – mondta el a Deutsche Wellének a német nemzetközi együttműködésért felelős társaság (GIZ) munkatársa.
Az egy éve hatályos német törvéby mintegy száz, Szerbiában működő vállalatra vonatkozik. A kockázatok közé tartozik a gyermekmunka, a munkára való kényszerítés, az egészséges munkakörülmények biztosítása, a munkaidő és a túlóra tiszteletben tartása, megfelelő bérek kifizetése, a szakszervezeti szerveződés biztosítása, a diszkriminációmentesség biztosítása. „Ha valaki a Mercedesnek gyárt alkatrészeket, most is ellátogathat a Mercedes honlapjára és panaszt tehet, emellett folyamatos tájékoztatást kap, hogy a panasza milyen stádiumban van. A Mercedesnek kötelessége megfelelően fellépni ilyen esetekben” – magyarázta a szakértő.