A világsajtó figyelme hirtelen átterelődött Gázáról az Irán által Izrael ellen végrehajtott dróntámadásra, ami megtorló csapás volt azért, mert Izrael korábban szintén légi csapással megölte a damaszkuszi perzsa diplomáciai képviseleten tartózkodó iráni tábornokokat. Rendkívüli lapszemlénk ennek az eszkalációnak világvisszhangjáról szól. – Átlapoztuk a világsajtót Amszterdamtól Jeruzsálemig és Washingtontól Teheránig.
Irán példátlan támadása Izrael ellen
„A támadás példátlan volt és katasztrofális következményekkel járhatott volna” – kommentálja Irán támadását a Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali konzervatív napilap és így folytatja:
„Rendkívül lenyűgöző a lelőtt drónok aránya, valamint a szélsőségesség ellen küzdő államokkal folytatott elsöprő együttműködés. Mindez megérdemel egy pillanatnyi szünetet és büszkeséget. Nem kérdéses azonban, hogy Izraelnek erre a támadásra reagálnia kell. A kérdés csak az, hogy mikor, hogyan és hol – és milyen támogatást kap az ország, amikor ez megtörténik. Ezek azok a nehéz megfontolások, amelyekkel a kormánynak és vezetőjének szembe kell néznie.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap egyik rovatvezetője így foglalja össze a helyzetet:
„Hat frusztráló hónap után Izrael végre döntő győzelmet aratott Gázában ellenfelei ellen, és a high-tech katonai képesség elképesztő megnyilvánulásával visszaverte az iráni támadást.”
„Irán előre bejelentette támadását Izrael ellen” – jegyzi meg a ciszjordániai Ramallah-i Al Ayyam című kormánypárti napilap:
„Teheránban világos volt, hogy Izrael készenlétben áll, akárcsak az amerikai támaszpontok és hadihajók is, hogy leküzdjék a fenyegetést. Nyilvánvaló tehát, hogy a cél elsősorban az volt, hogy figyelmeztessük Izraelt – nem pedig az, hogy komoly károkat okozzunk neki. Irán azonban aligha fog habozni a helyzet eszkalálásával, ha Izrael teljes erővel válaszol.”
Az Izrael elleni támadásokat az iráni rezsimhez kötődő Tehran Times című napilap így indokolja:
„A Nyugat határozottan elítélte Irán jogos törekvését, hogy megvédje magát egy szélhámos rezsimmel szemben, amely nem ismer határokat. Az Egyesült Államok és Európa szemében a szabad és demokratikus világ azt jelenti, hogy Izrael elképzelhetetlen bűnöket követhet el anélkül, hogy bárki megtorolná. Irán úgy döntött, hogy itt az ideje ezt megváltoztatni.”
A New York Post című konzervatív bulvárlap elégedetlen az Egyesült Államok elnökével:
„Hogy jutott Teherán arra az ötletre, hogy megúszhat egy ilyen provokatív akciót? A washingtoni Fehér Házon keresztül. Biden elnök hónapok óta bírálta Izraelt, amiért az október 7-i atrocitások után ki akarta irtani a Hamászt. Ő és csapata szinte túlórázva dolgoztak azon, hogy megakadályozzák a zsidó államot abban, hogy megtámadja a még megmaradt Hamász zászlóaljakat Rafahban, azzal az indokkal, hogy ez a támadás civileket veszélyeztethet. Irán figyelte, ahogy Washington eltávolodik Izraeltől – és úgy gondolta, hogy az USA nem fog Izrael mögé állni esetleges támadása esetén.”
Az erőszak spirálja katasztrofális lenne, írja az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap az Izrael elleni iráni támadás lehetséges következményeiről:
„A hétvégi iráni támadás után Izrael megtorlással fenyegetőzik, különösen azért, mert nem akar gyengének tűnni ellenségei szemében. Ezért fenyegetőzik, hogy tovább fokozza az erőszakot a Közel-Keleten. Az USA-nak igaza van, amikor felszólítja Izraelt, hogy enyhítse az eszkalációt. Izrael katonai sikerként ünnepelheti az iráni rakéták és drónok felszámolását, de maradjon ennyiben. Azonban kétséges, hogy Izrael hallgatni fog az Egyesült Államokra és nyugati szövetségeseire. A gázai háborúban, legalábbis eddig, alig volt hajlandó reagálni a nyugati nyomásra. […] A háború további eszkalációja azonban katasztrofális lenne a Gázai övezet polgári lakosságára és az izraeli túszokra nézve, mert akkor már nem lenne kilátásban a tűzszünet és a szabadon bocsátásukról szóló megállapodás. De a globális gazdaság számára is, mivel Irán és huti szövetségesei fokoznák a nyugati hajózás elleni támadásaikat. Továbbá az egész régió számára is, amely az erőszak spiráljába kerülne, és ezért az olyan gyenge, instabil országok, mint Libanon, nagy árat fizetnének. Sőt Ukrajnára is katasztrofális következménye lenne a háború további eszkalációja, mert az Egyesült Államok figyelme elterelődne az orosz agresszióról, ami növeli Oroszország háborús kilátásait egy olyan időszakban, amikor Ukrajna amúgyis már rossz helyzetben van.”
A Forradalmi Gárda Izrael bukását akarja, véli a londoni The Telegraph című, 1855-ben alapított konzervatív napilap:
„Joe Biden amerikai elnök, Rishi Sunak brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és sokan mások arra szólítják fel Izraelt, hogy hagyja annyiban. Úgy tűnik, hogy azzal érvelnek, hogy az irániak bosszút álltak a hónap elején Damaszkuszban végrehajtott izraeli támadásért, amelyben az Iráni Forradalmi Gárda két vezető tábornoka meghalt, és kerülni kell a kölcsönös megtorlás spirálját. De itt nincs egyenértékűség. A Forradalmi Gárda aktívan törekszik Izrael bukására, és erre ösztönzi a Hezbollahot, amelynek tapasztalt csapatai harcedzettek a szíriai polgárháborúban való több éves részvétel miatt, hogy támadjon Izraelre. […] Iránnal valószínűleg már évekkel ezelőtt kellett volna foglalkozni, de Biden elnöknek a Fehér Házba érkezése óta nem sikerült felismernie, hogy mindezen problémák oka Teherán. Ezért még az ajatollahokkal is megpróbált tárgyalni. De nekik nem érdekük a Nyugathoz való közeledés, ehelyett Oroszországgal és Kínával szövetkeztek.”
A diplomáciának győznie kell a háborús retorika felett, írja a madridi El País című közép-baloldali napilap:
„A feltűnő iráni stratégia az irányítottság jeleként értelmezhető, mivel a meglepetés tényezőt elkerülték. De az iráni területről Izrael elleni közvetlen támadás […] komoly minőségi ugrást jelent a regionális hadviselés forgatókönyve szerint, amelyet minden áron el kell kerülni. […] A nemzetközi közösségnek – amelynek legfőbb demokráciái elítélték az agressziót – minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy megállítsa azt a spirált, amelybe Izrael és Irán beleesett. Ellenkező esetben az eredmény elkerülhetetlenül egy globális hatású háború lesz. A diplomáciának győznie kell mindkét nemzet háborús retorikájával szemben, amelyről bebizonyosodott, hogy nem kínál megoldást, és csak még több félelmet, pusztítást és halált szül.”
Németország Irán elleni uniós szankciókat kér, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A szövetségi kormány az EU Irán elleni szankcióinak kiterjesztését szorgalmazza. A külügyminisztérium szóvivője ezt hétfőn megerősítette. Az F.A.Z. információi szerint a fő hangsúly a júliusban elfogadott jogi keret kibővítése lenne, amely exporttilalmat ír elő Iránnal szemben, mert az orosz agressziós háborút drónkomponensekkel támogatja. A jövőben az iráni szereplők elleni szankciókat is lehetővé kell tenni annak érdekében, hogy drón- és rakétatechnológiával támogassák az olyan csoportokat, mint a jemeni húszik.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn kijelentette, hogy nyitott egy ilyen megközelítésre. Az EU külügyminiszterei kedden videokonferencián tárgyalnak erről. Kérdés azonban, hogy kell-e erre új jogszabályt alkotni, hiszen a meglévő nem bővíthető.”
„Az Izrael elleni közvetlen támadással Irán átlépte a vörös vonalat” – hangsúlyozza a milánói Corriera della Sera című történelmi jelentőségű, 1876-ban alapított, legnagyobb példányszámban kiadott és legolvasottabb liberális olasz napilap, majd így folytatja:
„Ez a Forradalmi Gárda kiszámított akciója volt. Ha megtámadnak minket, erősítette meg a parancsnokuk, akkor mi is meg fogjuk támadni őket. Izraelben a kormány legkeményebb szárnya most ellentámadást szorgalmaz.”
„Ha Izrael nem reagál határozottan erre a támadásra, az ajatollahok és szövetségeseik ezt a gyengeség jelének tekinthetik” – figyelmeztet a Ynetnews című izraeli portál, amely a Tel Aviv-i Yediot Ahronoth című újság része, majd így folytatja:
„De van egy második szempont, ami talán még fontosabb: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Kanada erőteljes követelése, hogy Izrael tartózkodjon az aránytalan válaszlépéstől, ami veszélyeztetné a térség stabilitását. Egy regionális háború a Hamász vezetőjének, Yahia Sinwarnak is a kezére játszana Gázában. Ezért Izraelnek érdeke, hogy ismét a gázai és az északi határon zajló háborúkra koncentráljon – és elhalassza, hogy megleckéztesse Iránt.”
„Irán egyértelműen megtorlást keresett Izraelnek a damaszkuszi perzsa nagykövetség ellen elkövetett légicsapásáért” – olvasható a pekingi Huanqiu Shibao című állami napilapban:
„Bár a további eszkaláció kockázata jelenleg alacsonynak tűnik, a támadás negatív hatással lesz a közel-keleti helyzetre. Izrael reakciója döntő jelentőségű.”
„A drónokkal és rakétákkal végrehajtott hatalmas támadás révén Teherán beteljesítette Benjamin Netanjahu álmát” – gyanítja a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap, majd így folytatja:
„A Nyugat most újra teljes mértékben támogatja Izraelt. Izrael a jó táborba került, míg Irán a Hamász és Oroszország mellett a gonosz táborban ragadt.”
„Izrael és Irán közös biztonságpolitikai célja elrettentő képességeik megerősítése” – jegyzi meg a tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő napilapja:
„A probléma az, hogy jelenleg senki sem tudna megállítani egy eszkalációs spirált. Egyre homályosabbá válik, hogy hol van a konfrontáció vörös vonala. A közel-keleti helyzet jelentősen megváltozott a Hamász október 7-i támadása következtében.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
