Elfogadta a boszniai szerb parlament azt a jelentést, amely szerint 1995-ben Srebrenicában nem népirtás történt, és nem pontos az ott meggyilkoltak számára vonatkozó adat, írja az MTI.
A legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba beszámolója szerint a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyhangúlag fogadta el a jelentést, amely szerint a Srebrenicában történtekre nem használható a népirtás kifejezés, és ott nem több mint nyolcezer, hanem 1500-2000, legfeljebb 3000 embert gyilkoltak meg.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladić boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettőjüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek.
A téma azért került újra napirendre, mert az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyes tagországai határozatot szeretnének megszavazni, amellyel július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák, ezzel pedig Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság vezetése nem ért egyet.
Milorad Dodik boszniai szerb elnök hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a „bosnyák muszlim elit” komoly öngólt rúgott az ENSZ-határozat beterjesztésével, a népirtás ugyanis nem történt meg. „Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre” – magyarázta. Aleksandar Vučić szerb elnök pedig arról beszélt, Belgrád minden eszközzel harcolni fog a határozat elfogadása ellen, amely szerinte az egész szerb népet népirtónak minősítené.
Csütörtök este Banja Lukában a határozat elleni nagygyűlést tartottak A boszniai Szerb Köztársaság hív téged címmel.
Milorad Dodik: ha lenne igazság, a boszniai szerbek Szerbiához tartoznának
Szerbia a boszniai szerbek állama is, és ha lenne igazság, ők is Szerbia részei lennének, és nem tartoznának Bosznia-Hercegovinához – hangsúlyozta Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke csütörtökön azon a népgyűlésen, amelyet azért hívtak össze, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy az ENSZ július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítsa.
Beszédében Milorad Dodik rámutatott, hogy a boszniai szerb hadsereg 1995. júliusi srebrenicai akciója hiba volt, mert bűncselekményt hajtottak végre. „Szörnyű bűncselekmény volt, de nem népirtás, mint ahogyan azt ők állítani akarják, és rá akarják terhelni az egész szerb népre” – húzta alá. Hozzátette: a 3500 srebrenicai szerb áldozatról soha nem beszélnek. Mint mondta, ez már mind a múlt része, és a kezdeményezők mégis most egy egész népet akarnak megbélyegezni. „Ha azt akarjátok mondani, hogy a szerb nép népirtó, akkor nem akarunk, és nem fogunk többé veletek egy államban élni” – üzente az ország bosnyák vezetésének. Egyben arra szólította fel őket, hogy vonják vissza az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez benyújtott határozatjavaslatot Srebrenicáról, ha azonban ezt nem teszik meg, annak lesznek következményei. A határozat szerinte szét fogja verni Bosznia-Hercegovinát.
Kiemelte, a boszniai szerbek nem akarnak egy ilyen állam részei lenni. „Egy napon egységesekké válunk Szerbiával. Banja Luka egy napon Szerbia rész lesz. Belgrád a fővárosunk, Banja Luka a fővárosunk. Nem kell, hogy én legyek az elnök” – részletezte.
