A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború járult a leginkább hozzá ahhoz, hogy az utóbbi néhány évben nőtt a szegénység Szerbiában. A 2023-ra vonatkozó adatok szerint a szerbiai lakosság 12,1 százaléka, azaz 800 ezer ember él abszolút szegénységben – írja az N1.

Sara Bradaš, a Demokrácia Központ pszichológus-kutatója szerint az állam több mint egy évtizede adós a reformokkal.

„A szociális védelmi törvényünket 2011-ben hozták meg, azóta nem módosították. Szociális segélyre, ami egy sürgős intézkedés lenne, nagyon kevés polgár jogosult, és évről évre kevesebben vannak” – mondja. Szerinte Szerbiának már 15 éve nincs stratégiája a szegénység felszámolására és a szociális védelemre, mert ez nem áll a hatalom érdekében.

„Azt gondolom, hogy ebben nagy zsarolási lehetőség van a hatalom számára, mert így lehet szavazatok vásárolni és szavazókat áthelyezni. A törvényszegéshez főleg a legsebezhetőbb rétegeket használják fel” – állítja a szakértő, aki szerint épp a szociális központokban manipálnak azokkal, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre.

Az abszolút szegénységben élő 800 ezer polgár közül minden ötödik részesül csak szociális segélyben, de annak az összege is nagyon alacsony.

„A számításaim szerint az abszolút szegénység határa 2023-ban egy személyre 17 ezer dinár volt, a segély pedig nem éri el a 11.500 dinárt. Akik hozzájutnak, azzal együtt sem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy az fedezze az alapvető szükségleteiket” – közölte Sara Bradaš.

A segélyre való jogosultság kritériumai is igen szigorúak, a szakértő szerint ezeken is változtatni kellene. Jelenleg egy négytagú családnak a jövedelme nem érheti el a 24 ezer dinárt, és nem jár segély azoknak sem, akiknek több mint fél hektár földjük vagy egy szobánál többjük van.

„Senkit nem érdekel, hogyan néz ki az illető lakhelye, milyen a minősége, hogy a föld termő-e vagy sem, van-e belőle jövedelme vagy nincs. Ezek olyan kritériumok, amelyek nem relevánsak annak a megítélésében, hogy valaki szegénységben él-e vagy sem?” – magyarázza Bradaš.