Csalás, tisztességtelen kereskedelem, valamint a termékek és szolgáltatások minőségével kapcsolatos panaszok – Molnár Csikós József, a Zentai Fogyasztóvédelmi Központ elnöke szerint ezek voltak az elmúlt időszak jellemző fogyasztóvédelmi problémái, de gyakori az online vásárlással kapcsolatos átverés, a hamisított termékek terjesztése, valamint a rossz minőségű vagy bizonytalan eredetű áruértékesítés is.

– Vannak olyan esetek, amikor a fogyasztókra káros anyagokat tartalmazó vagy nem megfelelően működő termékeket sóznak. Az ilyen gondok abból adódnak, hogy a fogyasztók nem tájékozódnak előre, és hiányos információkat kapnak a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatosan. Mi szeretnénk hatékony segítséget nyújtani ilyen esetekben a fogyasztóknak, ezért a Zentai Fogyasztóvédelmi Központ olyan programot fogalmazott meg erre az évre, amellyel igyekszünk minél jobban tájékoztatni a fogyasztókat a jogaikról. Ennek érdekében elkezdtünk erről egy előadás-sorozatot az általános és középiskolások számára, emellett megpróbálunk segíteni azoknak a fogyasztóknak is, akiknek sérültek a jogai – mondja az elnök. 

Körültekintően kell vásárolni: élelmiszerből olyan terméket válasszunk, amelyben a legkevesebb a tartósítószer és az adalékanyag – emeli ki Molnár Csikós, aki szerint romlott élelmiszer miatt is gyakran vannak panaszok.

– A gyerekjátékoknál is mindig fölhívjuk a figyelmet arra, hogy nézzék meg, milyen korosztálynak szánják azt, mert például 3 éves kor alatt apró műanyag részeket tartalmazó elemekkel rendelkező játékot ne vegyenek a gyereknek, abból probléma adódhat. Internetes és telefonos szolgáltatásokra is sok az észrevétel, bizonyos kedvezményekkel félrevezetik a fogyasztókat, akik olykor végül sokat fizetnek olyasmiért is, amit igénybe sem vettek. Ezért fontos még a szerződés megkötése előtt elolvasni az apró betűs részt – hívja fel a figyelmet a fogyasztóvédő.

Közszolgáltatókra nem érvényes? 

A reklamációk leggyakrabban a lábbelikre, azok között is főleg a sportcipőkre vonatkoznak, ezt követik a ruházati és a műszaki cikkek – mondta nemrégiben az Euronews portálnak Nebojša Lazarević, az Európai Politikaközpont megalapítója.

– Ezzel kapcsolatosan vegyes a gyakorlat: gyakran utasítják vissza ezeket a reklamációkat azzal, hogy a terméket nem rendeltetésszerűen használták, de olyan is van, hogy a reklamációt elfogadják, és kicserélik az árut – ez azonban inkább a kereskedők üzletpolitikájával, mintsem az előírt szankciók elrettentő hatásával magyarázható – mondja. Lazarević szerint a fogyasztók gyakran le is mondanak ezekről a jogaikról, meg sem próbálják érvényesíteni azokat.

– Főleg az olyan közszolgáltatásoknál tapasztaljuk ezt, mint amilyenek a kommunális szolgáltatások, az áramszolgáltatás, a telekommunikáció és hasonlók. Ezeket olyan cégek nyújtják, amelyek nem sokat adnak az ügyfeleik jogaira, nem is fogyasztókként viszonyulnak hozzájuk – teszi hozzá.

Nyaralási kockázatok

A zentai központba az utóbbi időben több nyaralással kapcsolatos kérdés is érkezett főleg olyanoktól, akik Görögországban, Törökországban, Montenegróban foglaltak le nyaralást, mert figyelmeztették őket, hogy ezeket a helyeket kerüljék bizonyos kockázatok miatt. 

– Szerintem nem kell megijedni, de arra figyelni kell, hogy a közvetítő bejegyzett utazási iroda vagy leellenőrzött ügynök legyen, és nem árt azt sem kideríteni, hogy valóban befizették-e a foglalást – figyelmeztet Molnár Csikós József.

Annak érdekében, hogy az utasokat minél jobban megvédje a kockázatokról, a 2021 végén meghozott új fogyasztóvédelmi törvény erre is kitér.

„A törvény szerint az utazásszervezőnek fizetésképtelenség esetére rendelkeznie olyan biztosítékokkal, amelyekkel szavatolja az utasok elszállásolásának, étkeztetésének és visszatérésének a költségeit az útról, valamint az utasok minden egyéb követelését. A fizetésképtelenség esetére adott garanciák mellett az utazásszervezőnek rendelkeznie kell arra vonatkozó garanciákkal is, hogy a nem teljesített vagy részben teljesített kötelezettségeik esetén kártérítést tud fizetni az utasoknak” – nyilatkozta ezzel kapcsolatosan Mladen Alfirović, a Fogyasztók Országos Szervezetének (NOPS) jogi tanácsadója, aki szerint az utazásszervező a szerződés mellett köteles egy utazási garanciát is átadni az ügyfélnek. Ha ez elmarad, a fogyasztóvédelmi törvény értelmében az ügyfél elállhat az utazástól, a szervező pedig köteles visszaadni a teljes befizetett összeget.

Senki asztala?

Nebojša Lazarević szerint Szerbiában papíron sikerült nagyjából összehangolni a fogyasztói jogokat az Európai Unióéval, de a jogok védelmében messze le vagyunk maradva. Ennek okát szerinte az intézmények gyatra működésében, a hazai piacon hiányzó piaci versenyben, a bírósági védelem megvalósulásának krónikus hiányában és a jogállamiság alacsony szintjében kell keresni. Ezzel magyarázható az, hogy gyakran még azok a fogyasztók sem élnek a jogaikkal, akik jól ismerik azokat.

– A legtöbb panasz azzal kapcsolatosan érkezik hozzánk, hogy nem tartják tiszteletben a fogyasztóvédelmi törvényt, és nem létezik olyan ellenőrző vagy kényszerítő szerv, amely gyorsan és hatékonyan képes rávenni a kereskedőt arra, hogy kijavítsa a hibáját és az elkövetett törvénytelenséget. Az esetek nagy része a kereskedelmi felügyelőséghez kerül, amely nem úgy végzi a dolgát, ahogy kellene, vagy bírósági per lesz az ügyből, azt pedig tudjuk, hogy Szerbiában milyenek ezek az eljárások – szögezte le Gavrilović.