A nagy nemzetközi lapok az elmúlt héten Európára összpontosítottak. Németország azzal vetette magát észre, hogy már a békés kampányolás is erőszakot válthat ki. Az angol konzervatívok jelentős vereséget szenvedtek a helyhatósági választásokon. Moszkvában ötödször is beiktatták Putyint. A világsajtó azonban Hszi Csin-ping kínai elnök európai útját tartotta leginkább kommentárokra érdemesnek, aki Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra látogatott. – Átlapoztuk a világsajtót Pekingtől Frankfurtig és Bécstől Budapesten át Sanghajig.
A kínai államfő európai útja
Aligha meglepő, hogy a pekingi Huamqiu Shibao állami lap hatalmas jóindulattal viszonyult a látogatáshoz:
„Kína türelme és kedvessége egyre több európainak mutatja meg, hogy Kína nem ellenség, hanem partner, és nem kockázatot jelent, hanem lehetőséget ad. Minél függetlenebb lesz Európa, annál stabilabb lesz a nyugati világ. Európának pozitívan kell tekintenie Kína modernizációjára és üdvözölnie kell azt. Pekingnek jelentős nyugat-európai partnere van Párizsban és fontos barátai Belgrádban, valamint Budapesten is. Hszi államfő látogatása új lendületet ad ezeknek a kapcsolatoknak.”
„Végezetül barátok között”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung polgári-konzervatív napilap Hszi európai látogatásáról.
„Hszi Csin-ping európai utazásának kezdete a legjobb esetben is langyosra sikeredett. Párizsban a feszült barátság hangjai váltakoztak a növekvő kereskedelmi ellenségeskedés egyértelmű jeleivel. Kedden késő délután Kína államfője és pártvezetője azonban olyan helyre utazhatott, ahol nem viszály vagy árnyalatok várták, hanem igazi dicshimnuszok. Szerbiában Aleksandar Vučić államfő személyében olyan házigazdával találkozott, aki egy pillanatban még a kínai zászlót is megcsókolta.
Hszi rendkívül barátságos fogadtatásban részesült Szerbiában. Vučić bemutatta neki a néhány nappal korábban összeállított új szerb kormányt, amelyben több nacionalista keményvonalas személy is kulcspozíciót tölt be. Ezzel valójában üzenni akart az EU-nak és Washingtonnak, hogy nem nyűgözte le a Nyugat vele szemben tanúsított engedékeny magatartása. A volt-jugoszláv hagyományokat folytatva inkább hintapolitikát folytat a Kelet és Nyugat között, bár az ország gazdasága még mindig egyértelműen az EU felé orientálódik.
Gazdaságilag az európai hatások részben a kínaiakra is hatással vannak. Kína alapított egy gumiabroncs-gyártó céget Szerbiában, elsősorban a német fogyasztók kiszolgálására, de az üzemet sok kritika éri az ott uralkodó katasztrofális körülmények miatt, amelyek mindenekelőtt az ott dolgozó több száz vietnami munkást sújtják. Más területeken is vannak ilyen rendellenességek, így Szerbiában a kínai befektetők ellen felhozott, gyakran jogos vádak, például a környezetvédelmi előírások be nem tartására irányulnak.”
Hszi Csin-ping a békéről és az együttműködésről beszélt Belgrádban, írja a budapesti nemzeti-konzervatív Magyar Nemzet.
„Kína elnöke Belgrádba érkezésekor kijelentette, hogy Szerbia és Kína acélbarátsága mély gyökereket vert a két nép szívében, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a látogatás eredményes lesz, és új fejezetet nyit a két ország kapcsolatában.
Kína és Szerbia szilárd támogatást nyújt egymásnak az alapvető érdekeinket és a főbb aggályainkat érintő ügyekben. Közösen támogattuk a nemzetközi méltányosságot és igazságosságot, és hozzájárultunk a béke és a fejlődés előmozdításához a világban – mondta Hszi Csin-ping.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nagy öröm számára, hogy Alekszandar Vucsity elnök meghívására állami látogatást tesz a balkáni országban, és a kínai kormány és a kínai nép nevében üdvözletét és jókívánságait küldte a baráti kormánynak és Szerbia népének.
Kína és Szerbia között mély és hagyományos a barátság. Kétoldalú kapcsolataink kiállták a változó nemzetközi környezet próbáját, és az államközi kapcsolatok szép példájává váltak. A 2016-os átfogó stratégiai partnerség létrejötte óta a kétoldalú kapcsolatok történelmi eredményeket értek el. A két országot erős politikai bizalom köti össze – jelentette ki.”
Hszi Csin-ping maga is cikket írt a Magyar Nemzetbe. A Kínai Kommunista Párt főtitkára elismeréssel tekint a Rákosi Mátyás óta tartó barátságra, írja a budapesti baloldali napilap, a Népszava.
„Terjedelmes véleménycikket közölt a Magyar Nemzet néven megjelenő kormánylapban Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Írásában az 1949 óta, vagyis 75 éve tartó kínai–magyar együttműködést dicsérte.
A cikket Hszi egy költői szóvirággal indítja. Úgy fogalmaz: »Májusban, amikor az Alföldön a virágok és a fű illata betölti a levegőt, Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására állami látogatást teszek Magyarországon. Tizenöt év után másodszor látogatok el a gyönyörű országba. Az elmúlt tizenöt év során számos alkalommal találkoztam a Kínába látogató magyar vezetőkkel és mély barátságot kötöttünk. Nagyon várom, hogy visszatérjek az önök országába, és a magyar barátaimmal megoszthassuk gondolatainkat barátságunkról és együttműködésünkről, és megtervezhessük az újkori kínai–magyar kapcsolatok fejlesztését.«
Magyarországot méltatva a kínai elnök még Petőfi Sándor és Liszt Ferenc munkásságát sem felejtette el megemlíteni. »A költő-hazafi versei széles körben ismertek, csakúgy, mint a »zongora királyaként« emlegetett Liszt szenvedélyes zenéje. […] Megjegyezte, bár a két országot hatalmas földrajzi távolság választja el egymástól, a kínai és a magyar nép barátsága mégis hosszú múlttal büszkélkedhet. »Vállat vállnak vetve birkóztunk meg a nemzetközi válsággal, küzdöttünk a Covid-járvány különleges időszakában. Összefogtunk és segítettük egymást, számtalan megható és gyönyörű történetnek lehettünk szemtanúi. A kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós« – írta a kínai államfő.
[…] Végezetül a kínai elnök egy ősi kínai mondással összegezett, amely szerint »a hasonló gondolkodásúak között a hegyek és vizek adta távolság nem jelent akadályt«.”
Politikusok elleni támadások Németországban
A bécsi Der Standard szociál-liberális napilap egy drezdai európai parlamenti képviselő elleni támadásról számol be.
„Szászországban egy csoport gengszter megtámadott egy szociáldemokrata politikust, akit annyira megvertek, hogy kórházba kellet szállítani. Ez a zavaros vitakultúra drámai csúcspontja. Ami néhány csapnivaló vádaskodással kezdődik az interneten, az gyorsan tettlegességgé fajul. A radikalizálódás önmagát gerjeszti, és az internet annak szószólójává válik. Elon Musk erős lökést adott ennek a fejleménynek és a Twitter az ő égisze alatt vált a bal- és jobboldali szélsőséges őrültség zűrzavarává. […] Természetesen mindenki a saját radikalizálódásáért felelős, de a környezet (beleértve a digitális környezetet is) itt láthatóan egyre kevésbé szab megfelelő határokat. Vannak azonban olyanok is, akik ennek nagyon örülnek: olyanok, akiket mélyen érdekel a választási manipuláció és a megosztottság. Putyin cár ezek közé tartozik.”
A Matthias Ecke SPD-politikus elleni támadás után a politikusok jobb védelméről folyik a vita. Nancy Faeser (SPD) német belügyminiszter a büntetőjog szigorítását sürgeti, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung polgári-konzervatív napilap.
„A szövetségi és tartományi kormány politikusai kedden arról vitáztak, hogy milyen következtetéseket kell levonni a megválasztott tisztségviselők és a választási kampányolók ellen a közelmúltban elkövetett támadásokból. A Belügyminiszterek Konferenciáján […] a büntetőjog szigorítását javasolták, hogy jobban megvédhessék a politikusokat és a kampányaktivistákat a támadásoktól. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter (SPD) már a konferencia előtt kijelentette: »Nagyon világos stop-jelzésre van szükségk: nemcsak a rendőrségre és a biztonsági hatóságokra, hanem az igazságszolgáltatásra is.«
Ha erőszakos bűnözők támadják meg a demokratákat, akkor nekik »a jogállam teljes erejét kell érezniük gyors és következetes eljárások és büntetések révén» – mondta Faeser. Ha ehhez szigorítani kell a büntetőjogot, akkor ezt mielőbb megvitatja majd Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszterrel (FDP).
Szászország új bűncselekmény-kategória bevezetését javasolta. Kriminalizálni kell a tisztségviselők és jelöltek »politikai üldözését«. A szász kormány kedden úgy döntött, hogy megfelelő törvényjavaslatot terjeszt a Bundesrat [Szövetségi Tanács] elé. A magánszférában történt támadásokról van szó, például, amikor a polgármestereket fenyegetésekkel kényszerítik lemondásra. »Az elkövetők szándékosan használják a szürke területeket a megfélemlítésre« – mondta Katja Meier (Zöldek) szász igazságügyi miniszter. […]
A lépés azonban ellentmondásos. Az SPD szövetségi elnöke, Saskia Esken például szkeptikusan reagált a javaslatra. Úgy látja, hogy ez »egyfajta kiváltság bizonyos emberek számára« – mondta az MDR-nek [Mitteldeutscher Rundfunk, Középnémetországi Rádió]. Az sem világos, hogy »ki esik e védelem alá«.
A vita oka, hogy a múlt héten négy 17 és 18 éves fiatal Drezdában megtámadta Matthias Ecket, az SPD politikusát. Ecke súlyosan megsérült. A drezdai ügyészség szerint egy gyanúsított mobiltelefonjának bejegyzései jobboldali szélsőséges érzelmekre utalnak.”
A toryk helyhatósági veresége
A londoni The Observer szociálliberális, ill. szociáldemokrata vasárnapi lap így kommentálja a Konzervatív Párt vereségét az angliai helyhatósági választásokon:
„14 évi kormányzásuk alatt a konzervatívok aláásták a szociális védőhálót, alulfinanszírozottság és elhanyagolás révén szabotálták a közszolgáltatások minőségét, és a kemény Brexittel súlyos csapást mértek a gazdaságra. Nőtt a gyermekszegénység, az Országos Egészségügyi Szolgálat rekord hosszúságú várólisták és orvosi létszámhiány miatt szenved, valamint a kiszolgáltatottak szociális ellátása is romlott. Rishi Sunak miniszterelnöknek erre a súlyos állapotra nincs válasza. Úgy tűnik, hogy ehelyett energiájának nagy része a reménytelen ruandai tervre összpontosul és a »(menekültekkel teli) csónakok megállítására« akar koncentrálni. […] A Konzervatív Párt miniszterelnökei a kompetencia, a felelősség és a jólét ígéretével léptek fel a választók felé a megszorításoktól a Brexitig. 14 évi Tory kudarc után azonban a választók most azt mondták a kormánynak, hogy elegük van az üres ígéretekből.”
A szintén londoni The Independent liberális napilap így kommentálja a toryk veszteségeit az angliai helyhatósági választásokon:
„Ha a konzervatívok problémáira a stabil jobbratolódás lett volna a válasz, a párt megnyerte volna az ország összes polgármesteri tisztségét, megszerezte volna több városi tanács irányítását, és a következő néhány hónapban történelmi, ötödik általános választási győzelmét arathatta volna. Rishi Sunak miniszterelnök pedig azt tervezhetné, hogy ő vezesse el Nagy-Britanniát a 2030-as évekbe. Ez lenne a legnagyobb visszatérési siker Lázár óta [a János apostol evangéliumában szereplő bibliai halálos beteg Lázárról van szó, akit Jézus feltámasztott halálából]. Ehelyett a miniszterelnököt az a veszély fenyegeti, hogy belefullad a bibliai méretű (ember)áradatba. Valójában már most ez az elmúlt évtizedek legjobboldalibb kormánya Nagy-Britanniában. […] Más szóval: a kemény jobboldalnak megvolt az esélye. Ötleteik nem állták ki a próbát, tehát minden szempontból hiányosnak bizonyultak.”
Putyin új mandátuma
Az orosz elnök ötödik beiktatásáról a konzervatív londoni The Times is beszámol.
„Putyin vezetése alatt Oroszország páriaállammá vált, amely az állami elnyomás egy másik modelljében, Kínában keres szövetségest. A demokrácia álma porrá omlott, amikor egy egész generáció katonai szolgálatra kényszerül egy brutális, rosszul felszerelt orosz hadseregben. Akárcsak más bűnszervezetek bandavezéreinek esetében is, Putyin volt KGB-ügynök megsemmisítő hatalma sem valósult meg egyik napról a másikra. A Nyugat túl sokáig másfelé nézett, miközben Putyin Oroszország külföldi [háborús] kalandjaiban tárta fel valódi természetét.”
A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap hozzáteszi:
„Ötödik mandátuma alatt Oroszország elnökeként Putyin központi belpolitikai feladata a stabilitás fenntartása lesz. A Nyugat által bevezetett összes szankció ellenére az orosz gazdaság eddig meglepően ellenállónak bizonyult. A Kreml főnöke azonban a háborús erőfeszítések érdekében a jövőben még inkább a nehéziparra és a fegyveriparra fog koncentrálni, így Oroszországban aligha lehet majd javítani az emberek életkörülményein. Középtávon ez táptalajt teremthet az elégedetlenségnek és a tiltakozásoknak.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
