Miközben vannak, akik betegen is elmennek dolgozni, mert félnek a felmondástól, vagy mert nem tudnak megélni a fizetésük 65 százalékából, addig mások hamis betegszabadságot nyitnak meg, hogy az idő alatt máshol maszekoljanak, vagy éppen csak kipihenjék a munkahelyi stresszt, míg néhány munkáltató legális és illegális eszközökkel igyekszik megakadályozni, dolgozóik betegszabadságra menjenek, vagy hogy mielőbb visszahozzák őket onnan – állítják az N1 műsorvendégei.
A munkatörvény szerint a betegszabadság ideje alatt a fizetés 65 százaléka jár, az pedig aki minimálbért keres, ugyanezt az összeget kapja. Az is előfordulhat, hogy valakit a betegszabadsága alatt kirúgnak.
Még a teljes fizetésből is nehéz megélni, nem beszélve 65 százalékosról – mondja Olga Vučković Kićanović, a Munkajogi Központ illetékese, míg Zoran Ristić, a Függetlenség Ágazati Szakszervezet képviselője hozzáteszi, a munkavállalók nagy része még akkor is elmegy dolgozni, ha beteg, mert félnek a lehetséges következményektől: elbocsátás, kevesebb fizetés, dühös kollégák…
– Vannak, akik szerint Szerbiában lusták a munkavállalók, akkor vesznek ki betegállományt, amikor nem kellene, pedig sokan betegen járnak dolgozni, kockáztatva, hogy másokat is megfertőznek. Mindkét oldalon tapasztalhatók visszaélések – szögezte le.
Rámutatott, hogy kevés olyan eset van, amikor a betegszabadságon lévő dolgozónak a minimálbérnél kevesebbet fizetett a munkaadója.
– Csak akkor kaphat a minimálbérnél kevesebbet a betegszabadságon lévő munkavállaló, ha részmunkaidős szerződése van – magyarázta.
Olga Vučković Kićanović szerint azért vannak pozitív példák is.
– Több olyan bankról tudok, amelyik 65 százaléknál többet ad betegszabadság alatt, hogy motiválja és megtartsa dolgozóit. Az ázsiai cégeknek nem okoz gondot a betegszabadság, mert ők három hónapra vesznek fel munkásokat, így ha valaki meghosszabbítja a betegszabadságot, ők tiszták maradnak a törvény szempontjából. A legszörnyűbb példa az olyan cégekben van, mint a németek, amelyek teljesen eltérően viszonyulnak alkalmazottaikhoz és a Szerbiában dolgozókhoz – mutatott rá.
Mint mondta, egy niši cég külföldi befektetői például fellázadtak, mert alkalmazottaik nagyon sokat betegeskedtek.
– A miniszterelnökhöz és az egészségügyi minisztériumhoz fordultak. A minisztérium azonban ahelyett, hogy megkérdezte volna, miért olyan sokan súlyosan betegek és milyenek a munkakörülmények, azt a kérdés tette fel, hogy miért írnak ki annyi betegszabadságot az orvosok. Rendkívüli ellenőrzéseket végeztek, és kihallgatták az orvosokat. Pedig bizonyára nem véletlenül ilyen tömegesen betegek – emelte ki a Munkajogi Központ illetékese.
Niš nem elszigetelt példa – mondja Ristić.
– Vannak cégek, amelyek a betegszabadságon lévő munkavállalókat úgy próbálják megfélemlíteni, hogy bizottságokat hoznak létre, amelyek tagjai felkeresik őket, de ez törvénybeütköző. Más munkáltatók magándetektíveket alkalmaznak a dolog kivizsgálására, a nyomozóknak pedig ehhez joguk van. Figyelik az e-mail címeket, közösségi oldalakat… – mondta.
A munkáltatók – teszi hozzá – ezt azzal indokolják, hogy nehéz bizonyítani, valakinek valóban szüksége van-e a betegszabadságra vagy nincs.
– Sokkal fontosabb kérdés, hogy egyáltalán miért dönt valaki úgy, hogy hamis betegszabadságra megy. Azért, mert nincsenek megelégedve a munkakörülményekkel, mert nem tudják eltartani a családjukat a fizetésükből, vagy valami másból. Az említett niši cégeknél ellenőrizhetjük, hogy csökken-e a normatíva, ha valaki betegszabadságon van, illetve azt is, hogy mennyi a fizetés. Ha nem csökken a normatíva, amikor valaki betegszabadságon van, akkor talán a kollégája is elgondolkodik a stresszen, és azon, hogy ő is betegszabadságra megy – mondta.
Vučković Kićanović szerint ezek nyereséges cégek.
Hamis betegszabadság már ok az elbocsátásra.
– Előfordul, hogy a mezőgazdasági vállalkozással rendelkező munkavállalók a szezonban betegszabadságra mennek. Ez ellenőrizhető: ha a munkaadó azt gyanítja, hogy az egyik alkalmazott hamis betegszabadságra ment, munkáltatóként saját költségén elküldheti ellenőrzésre. A munkavállaló köteles ennek eleget tenni. Ha a munkavállaló betegszabadság ideje alatt egy másik munkaadónál dolgozott, ez elbocsátási ok. De sokan vannak, akik azért mennek betegszabadságra, mert fáradtak és nem bírják a munkahelyi nyomást, ezért élnek az úgynevezett hamis betegszabadság lehetőségével – magyarázta.
Vučković Kićanović egy jó példát is említett:
Richard Branson milliárdos hagyta, hogy alkalmazottai betegszabadságot vegyenek ki, amikor csak szükségük volt rá, és addig, amíg szükségük volt rá, és ezért végtelenül lojálisak hozzá. A munkaadók nem veszik észre, mekkora érték a munkavállalói lojalitás. Branson azt mondta: „Szakmailag, erkölcsileg és emberileg is fejlődtünk” – húzta alá Olga Vučković Kićanović.
