Ellentétben az oktatással, ahol a fizetés összegét a szolgálati idő és az osztályfőnökség dönti el, az egészségügyben nehéz átlátni, hogy ki mennyit keres. Bár az alapbért itt is úgy határozzák meg, mint a közszféra más ágazataiban, a különbségek nagyok, hiszen a végösszeget más tényezők is befolyásolják.
Az egészségügyi dolgozók fizetésének átlaga nem tükrözi a valóságot, az alkalmazottak ugyanis már azonos képzettségen belül is nagy különbségeket tapasztalnak. A Demostat szerint a legfrissebb, februári adatok alapján az országos átlagkereset 94 125 dinár volt, az egészségügyi dolgozók esetében pedig 96 547 dinárt fizettek ki. A közszférában dolgozók átlagkeresete 98 886 dinár volt, az egészségügyben és szociális védelemben dolgozók átlagos fizetése pedig 97 510 dinárt tett ki.
A Demostat azt írja, hogy a Köztársasági Statisztikai Intézet által minden szeptemberben közreadott, az iskolai végzettség szerinti jövedelemre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az egészségügyi intézmények átlagkeresete abban a hónapban 85 358 dinár volt, ez jelképesen 202 dinárral haladta meg az országos átlagot. A hármas végzettségi fokozattal rendelkező dolgozók, amely kategóriába a hároméves középiskolát fejezett segédmunkások tartoznak, 51 247 dinárt kerestek, ami 10 319 dinárral marad el az országos átlagtól ezen a képzettségi szinten.
A negyedik fokozattal rendelkező adminisztratív alkalmazottak 73 202 dinárt kaptak, ami 2507 dinárral kevesebb a köztársasági átlagnál a megegyező végzettségűekéhez viszonyítva, míg az ötödik fokozat fizetése ennél is egy dinárral kevesebb, 73 201 dinár, ami már 15 226 dinárral alacsonyabb a köztársasági átlagnál – írja a Demostat.
A hatodik fokozatnál még nagyobb a különbség – áll a szövegben, amely magában foglalja a felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező munkatársakat, a főnővéreket vagy a technikusokat – 85 110 dináros átlagkeresetük 26 663 dinárral alacsonyabb, mint az azonos képzettségi szintű egyéb területen dolgozóké.
Végül, a statisztika által egyesített hetedik és nyolcadik fokozatú alkalmazottak esetében, akik között vannak háziorvosok, szakorvosok, doktorok és professzorok, az átlagkereset 134 375 dinár, ez 9 808 dinárral magasabb az országos átlagnál – írja a Demostat.
Gorica Đokić, a Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének elnöke a Demostatnak kifejtette, hogy bár az orvosok fizetése meghaladja az átlagot, ez mégsem tükrözi a valóságot, ugyanis az ő számarányuk az ágazatban kicsi, ráadásul a régióban a mi orvosaink keresnek a legkevesebbet.
– Ilyen statisztikai adathoz csak akkor lehetne hozzájutni, ha az összkeresetet vesszük a statisztika alapjául, mert számos intézményben az orvoshiány miatt a munka megőrzése érdekében a kollégáknak nagy az ügyeleti óráik száma, ami növeli a bevételüket. Némi politikai lobbitevékenységnek köszönhetően az elmúlt két évben háromszor emelték a nővérek és technikusok béralapját, azonban az orvosokét nem, így ez előbbiek esetében több mint 900 dinárral magasabb, mint az orvosoké. Ha ezt megszorozzuk az együtthatóval, akkor a bérhányad jelentősen felborul. Ezzel eljutottunk oda, hogy az egészségügyben bizonyos végzettségűek előnyben részesülnek, pedig mindenkinek a munkája ugyanolyan fontos, és mindannyiunknak alacsony a fizetése – emelte ki Gorica Đokić.
– Az egyik magyarázat az, hogy az ápolók külföldre mennek, és csak az elmúlt tíz évben több mint 6000 orvos, valamint több száz fogorvos és gyógyszerész távozott – mondta Đokić a Demostatnak, s hozzátette, hogy a Pénzügyminisztérium megerősítette, a közszféra más részeiben is vannak hasonló helyzetek, és ezt legkésőbb ez év novemberéig korrigálják.
