„Onnan ismertem K. Endrét, hogy a felesége megkeresett, segítsek célba juttatni a kegyelmi kérvényét” – mondta Balog Zoltán püspök a 777 nevű keresztény blognak a kegyelmi ügyről adott hosszú interjújában, amit a szegeder.hu szemlézett.
Balog állítása szerint a megkeresés után találkozott K. Endrével, és megpróbált segíteni rajta. A találkozásra nem az ő otthonában, hanem a püspök hivatalában került sor, de szavai szerint ő akkor nem tudta, hogy a férfi házi őrizetben van-e. A beszélgetés után Balog Zoltán kereste meg Novák Katalin akkori államfőt, és jelezte neki, hogy „ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Az első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet és ezt vállaltam is” – mondta az interjúban a püspök, aki állítólag felajánlotta a segítségét és a kiállását az akkori köztársasági elnöknek, de „ő erre nem tartott igényt, mert ő akarta vállalni a döntésért a felelősséget”. Balog óriási veszteségnek tartja Novák távozását, és „ezért engem súlyos felelősség terhel”.
És hogy vele ellentétben megtartotta a pozícióját, azt azzal indokolta, hogy a politikai és az egyházi vezetés között azért van különbség. „A püspöki feladat alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert. A mi eskünkben az a kitétel van, hogy mi nem a testületek fölött vagyunk, hanem azoknak alá vagyunk rendelve. Ez egy más világ, mint a római katolikus egyházban vagy más egyházakban, ahol a lelki vezetők a testületek fölött vannak. Abban erősített meg a kerületi közgyűlésünk, hogy nekem kötelező ezt a munkát folytatnom.”
Hogy miért nem szólalt meg eddig, annak több oka is volt, egyrészt „van jelentősége annak”, hogy csak a választások után adott interjút, másrészt szerinte „ha az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, ha így megrendül, akkor az első dolog nem a szöveg és a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás”.
Balog állítása szerint nem rántotta bele az egyházat a kegyelmi ügybe, hanem az magától kelt a védelmére. Sőt, azt mondta, „ez a nagyon egyszerűen és banálisan induló ügy egy másik történet, mint amivel az egyházunk alapvetően meg lett vádolva”. Ráadásul a vád szerinte még a személyétől is független, mivel „nem az elmúlt három évről beszélnek, akik a legsúlyosabb kritikát megfogalmazták”.
A kérdésre, hogy a mai napig meg van-e győződve K. Endre ártatlanságáról, Balog azt válaszolta: „alapvetően igen”.
Ugyanakkor a bicskei áldozatoknak azt üzente, megrendítő számára, ami történt. „Ami az ő életükben kárt okozott, azért tőlük is csak bocsánatot tudok kérni, és kívánom nekik, hogy találják meg azokat az embereket, akik nekik valóságos segítséget nyújtanak, nem kihasználni akarják őket, nem visszaélni a bizalmukkal.” Hozzátette, a református egyház azért „nagyon sokat tesz a gyermekvédelmi szolgálatban, a gyermekintézményekben, az óvodákban, az iskolákban”, és bízik enne, hogy ők is megtalálják azokat a helyeket, ahol a sebek begyógyulhatnak.
Novák Katalin, a kegyelmi ügybe belebukott volt köztársasági elnök és Balogh Zoltán református püspök (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
