Szerbia számos területén, köztük Vajdaság termőföldjeiben is a megengedettnél magasabb a veszélyes anyagok koncentrációja – közölte Mira Milinković, a belgrádi Földügyi Intézet igazgatója.
A szerbiai mezőgazdasági területek szennyezésével kapcsolatos kutatás az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) projektje keretében, a Környezetvédelmi Ügynökséggel (SEPA) együttműködve valósult meg – számol be az N1.
A mezőgazdasági területek mellett védett területeket is vizsgáltak, így a Tara Nemzeti Park, a Drina folyó menti védett terület, a Palicsi- és a Ludasi-tavak is bekerültek a mintába.
„Ami a veszélyes anyagok jelenlétét illeti, a megengedettnél magasabb az arzén-, nikkel-, és krómtartalom a Palicsi-tóban és a Ludasi-tóban” – mondta Milinković.
Kiemelte, hogy a kutatás során egyetlen vizsgált területen sem állapítottak olyan mértékű szennyezést, ami miatt kármentesítést kellene végezni. Hozzátette, hogy a következő időszakban nyomon kell követni a szennyezés okait, hogy az milyen hatással van az emberekre, és hogy az milyen módon és mennyire befolyásolja a környéken termelt élelmiszerek minőségét.
Aleksandar Mentov, a FAO képviselője úgy értékelte, kulcsfontosságú a tudomány, a döntéshozók, és a gazdálkodók együttműködése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a talajelemzés egyrészt a környezetvédelem miatt döntő fontosságú, másrészt azért, mert segíti a gazdálkodókat abban, hogy jobb hozamot érjenek el alacsonyabb költségek mellett.
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a gazdák olyan helyeken is használnak műtrágyát, ahol egyáltalán nem szükséges, ezzel nőnek a termelési költségek és nagyobb kárt okoznak a környezetnek” – mondta Mentov.
Kiemelte, hogy a föld pihentetési ciklusaira sok gazdálkodó odafigyel, de vannak olyanok is, akik igyekeznek a forrásokat maximálisan kihasználni, ám ez hosszú távon nem fenntartható.
„Gyakran vagyunk kint a földeken, beszélgetünk a gazdákkal, 10 településen több mint 100 mintagazdaságot hoztunk létre, ahol a jó mezőgazdasági gyakorlatokat népszerűsítjük, és közvetlenül a gazdákkal dolgozunk” – mondta Mentov.
„Az Európai Unió elfogadta a 2030-ig szóló Talajvédelmi Stratégiát, Szerbia ennek mentén igyekszik harmonizálni a mezőgazdaságban elérendő célokat” – tette hozzá Dragana Vidojević, a SEPA képviselője.
