Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter nemrégiben azt mondta, a gyógykezelésük után a betegeknek számlát kellene kapniuk, hogy lássák, mennyibe kerültek a szolgáltatások. Azért azt is hozzátette, hogy az egészségügy helyzetével se a minisztérium, se a betegek nincsenek megelégedve.
Mivel minden foglalkoztatott 10,3 százalékos egészségbiztosítást köteles fizetni a bruttó jövedelméből, akkor teljesen jogos elvárás, hogy megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljön – közölte Draško Karađinović, az Orvosok a korrupció ellen nevű civil szervezet koordinátora. Az állam ily módon 550 milliárd dinárt (4,6 milliárd eurót) zsebel be.
„Erre jön még 1,9 milliárd euró, amit a polgárok a magánpraxisokban fizetnek ki zsebből. Összességében az egészségügyi kiadások az állami és a magánszektorban meghaladják a GDP 10 százalékát, ami évente 6,5-7 milliárd euró. Ehhez hozzá kell adni a beruházási költségeket és a csaknem 160 önkormányzat támogatását a helyi egészségügyi intézményeknek. Ha mindezt összeadjuk és elosztjuk a lakosság számával, az egészségügy minden egyes polgárnak évi 1000 eurójába kerül akár kezelték, akár nem. A hozzánk hasonló országok a GDP 6-7 százalékát költi egészségügyre” – mondja. A WHO adatai szerint pl. Magyarországon ez 8, Görögországban 9.8, Romániában 5,3, Bulgáriában 7,4 százalék.
Karađinović szerint a helyzet súlyosságát jelzik az a tény is, hogy Szerbiában a 6,7 millió lakosra több mint 43 ezer orvos és 9000 fogorvos jut, ami jóval több az EU-s fejenkénti átlagnál, de kórházi ágyakban is felülmúljuk őket.
„Szerbia az elsők között van Európában a leggyakoribb patológiai, szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségekben elhunytak számát tekintve, és a lakosság 12 százalékának egyetlen foga sincs. Tehát van humán erőforrás, infrastruktúra, pénz, de nincsenek eredmények. Az egészségügyi rendszer rosszul működik” – mondja. Karađinović szerint rendszerszintű változások kellenek, törvénymódosításra van szükség és fel kellene számolni a legalizált érdekkonfliktusokat, ami csökkenti az állami egészségügy hatékonyságát és mesterséges várólistákat eredményez. A páciens ilyenkor zsebből fizet ugyanannak az orvosnak a magánrendelésén, akinél az államiban nem került sorra.
A helyzet tarthatatlanságára utalt már Dragan Milić niši szívsebész is, aki úgy számolta fel a klinikáján a várólistákat, hogy hétvégén ingyen műtött a kollégáival, de Danica Grujičić volt egészségügyi miniszter is úgy vélte, hogy az ortopédiákon azért vannak várólisták, hogy a pácienseket a magánorvosokhoz kényszerítsék.
Illusztráció: Pixabay
