Szerbiában több mint 231.482-en részesülnek rokkantnyugdíjban, vagyis rokkantsági járulékban. Azok jogosultak rá, akik munkahelyi sérülés, betegség vagy foglalkozási megbetegedés miatt teljesen elveszítik a munkaképességüket, és rehabilitációval nem gyógyíthatók. Az ebbe a csoportba tartozó nyugdíjasok átlagosan havi 42.150 dinárt kapnak.

Ha a rokkantság oka munkahelyi sérülés vagy foglalkozási megbetegedés, akkor a szolgálati idő nem feltétele a rokkantsági nyugdíjnak. Ha a rokkantság oka munkahelyen kívüli betegség vagy sérülés következménye, legalább öt év munkaviszony vagy biztosítási idő szükséges – kivételt képeznek ez alól azok az állampolgárok, akik korábban elvesztették a keresőképességüket: ha a fogyatékosság 20 éves kor előtt következett be, egy év szolgálati idő, 25 éves korig két év és 30 éves kor előtt három év szükséges.

Mi számít munkahelyi sérülésnek? 

Annak minősül a munkahelyen, a munkavégzés során bekövetkezett és a munkával okozati összefüggésben lévő sérülés, a lakásból a munkahely felé vezető úton vagy üzleti úton történt sérülés. Ide számítják azt is, amit a biztosított természeti katasztrófa esetén mentési vagy védekezési akcióban, hadgyakorlat, munkatábor vagy verseny során szenved el.

A foglalkozási megbetegedések a biztosítás ideje alatt fellépő betegségek, amelyeket a munkahelyi folyamatok, a munkakörülmények, azaz a biztosított által végzett munkavégzés hosszabb távú közvetlen hatása okoz.

Mennyi a rokkantnyugdíj?

A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap adatai szerint az átlag rokkantnyugdíj 42.150 dinár. Legnagyobb nyugdíjuk a dolgozói nyugdíjasoknak van, átlagosan havi 43.400 dinár. Őket követik az iparosok átlagban 40.700 dinárral. A legalacsonyabb jövedelműek a földműves rokkantnyugdíjasok, akik átlagosan alig 21 ezer dinárt kapnak havonta.

A rokkantnyugdíj összegét az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan állapítják meg azzal, hogy a számítás során a hozzáadott szolgálati idővel növelik, amely a teljesített életévek és a biztosított nemétől függ. Ha a rokkantságot munkahelyi sérülés vagy foglalkozási megbetegedés okozza, a nyugdíjat a 40 év nyugdíjjogosultság alapján számítják ki, ami azt jelenti, hogy a biztosítottnak akkora lesz a nyugdíja, mintha 40 évig dolgozott volna.

Milyen dokumentáció szükséges hozzá?

A kérelemhez mellékelni kell a választott orvos által kiállított formanyomtatványt az eredeti orvosi dokumentációval, a munkavállalási igazolást a biztosított által az igényléskor végzett munka leírásával, a munkasérülésről szóló jegyzőkönyvet, a személyi igazolvány és az egészségügyi kártya fénymásolatát, (ha van) a kedvezményes szolgálati idő igazolását és egyéb közokiratokat a szakmai gyakorlatról eredetiben vagy hiteles fénymásolatban. Az iparosoknak (az önálló vállalkozói tevékenységet folytató polgároknak) be kell nyújtaniuk az önkormányzat illetékes hatósága, azaz a megfelelő egyesület vagy szakszervezet által kiállított önálló vállalkozói tevékenységről szóló igazolást (a 2005. december 31-ig tartó időszakra) vagy a Cégnyilvántartási Ügynökség határozatát (2006. január 1-jétől). Ezt követően át kell adniuk az adóhivatal igazolását a befizetett nyugdíj- és rokkantsági járulékról. (T. M.)