Szerbia közvetve, más országokon keresztül mintegy 800 millió euró értékben szállított Kijevnek lőszert az Ukrajnát ért oroszországi invázió kezdetét követően, közölte a Financial Times.
Belgrád diszkrét módon fokozza a nyugati államokba irányuló lőszereladását, ami végső soron Ukrajnát erősíti, annak ellenére is, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszországot szankcionáló államokhoz, emlékeztet a lap cikkében, amelyet az N1 szemlézett.
A Financial Times (FT) számításai szerint a harmadik országok révén Ukrajnába 2022 óta érkező szerb lőszer értéke mintegy 800 millió euró. Ezt az összeget Aleksandar Vučić államfő korábban „nagyjából pontosnak” minősítette”, mondván, hogy ez egy jó üzleti lehetőség volt és hangsúlyozva, hogy Szerbia nem áll egyik fél mellé sem az orosz-ukrán háborúban.
„Ez része a gazdasági fellendülésünknek, fontos üzlet számunkra. Igen, mi exportáljuk a Szerbiában gyártott lőszert. Nem szállíthatunk Ukrajnába vagy Oroszországba – de számos szerződésünk van az amerikaiakkal, a csehekkel, a spanyolokkal, másokkal… Hogy ők utána mit csinálnak ezzel a lőszerrel, az az ő dolguk” – mondta Vučić.
Az államfő hozzátette: még ha tudná is, hová kerül az a lőszer, az nem az ő dolga. „Az én dolgom biztosítani, hogy a lőszerkereskedelem legális legyen, hogy képesek legyünk eladni. Gondoskodnom kell az embereimről, ennyit tudok erről mondani. Vannak barátaink Kijevben és Moszkvában is. Ők a mi szláv testvéreink”.
Európa és az Egyesült Államok évek óta igyekszik minél inkább eltávolítani egymástól Aleksandar Vučićot és Vlagyimir Putyint, mutatott rá egy meg nem nevezett nyugati diplomata a Financial Times cikke szerint, aki azt is hozzátette: a legfontosabb személy ebben a „játékban” Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete, aki egy hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetét követően érkezett meg állomáshelyére. „Mindenki arra számított, hogy Hill küzdeni fog Vučićtyal, de a nagykövet egyetlen célja az volt, hogy minél inkább eltávolítsa Belgrádot Moszkvától. Sikerrel járt. Vučić évek óta nem találkozott Putyinnal, még csak telefonon sem kereste. És persze itt vannak a fegyverszállítmányok, amelyek végállomása Ukrajna” – tette hozzá.
A Nyugat számára Ukrajna támogatása fontosabb, mint az, hogy a szerb nacionalista államfőt demokratikus reformok végrehajtására kényszerítsék, mondták az FT-nek nyilatkozó elemzők. „Vučić igyekszik szőnyeg alá söpörni a tényt, hogy közvetetten támogatja Ukrajnát” – nyilatkozta Ivan Vejvoda, a bécsi Humán Tudományok Intézetének munkatársa, aki kiemeli: a szerb államfő igyekszik homályosan fogalmazni ebben az ügyben. „Nyilvánvalóan nem akarja nyilvánosan elismerni Ukrajna támogatását, mert a saját szélsőjobbosait sem akarja felháborítani, de Szerbia lényegében óriási segítséget adott Ukrajnának Oroszország ellenében” – tette hozzá.
Szerbia már az egykori Jugoszlávia részeként is jelentős fegyveriparral rendelkezett, emellett a szovjet standardoknak megfelelő kaliberű lőszereket gyártott. Ezeket az ukrán fegyveres erők még mindig széleskörűen használják. Emellett éppen abban az időszakban kezdte felpörgetni a fegyvereladását, amikor Moszkva beindította a hadigazdálkodást, amelynek révén gyorsabban állít elő fegyvereket és lőszert, mint az Ukrajnát támogató nyugati államok. Vučić azt mondta akkor, hogy Szerbiának ez nagyon jó lehetőség, hiszen olcsóbban árulja fegyvereit, mint a Nyugat, és hogy ez jó alkalom a szerb lőszerexport növelésére. „Az oroszok nagy munkát végeztek, hogy megújítsák és újraélesszék a fegyvergyártásukat. Ők gyorsak ebben, de ha keresni is kell az üzleten, az nem olyan egyszerű. Nyugaton nem mondhatja senki egy vállalatnak, hogy fizetség nélkül gyártson egy tankot… Mi pedig jól állunk, mert olcsóbban termelünk, mint a Nyugat” – mondta Vučić.
Így néz ki a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártása a pennsylvaniai Scrantonban található Scranton Army Ammunition Plantben
Forrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Keita Ikeda
