Szerbiában évről évre csökken a sajtószabadság, az év eleje óta pedig napról napra kimutatható a médiaszabadság csökkenése. Ezt számos releváns hazai és nemzetközi kutatás mellett ezúttal a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) „A médiaszabadság szintjének mutatói és újságírói biztonsági index – 2023” című éves jelentése is alátámasztotta – számol be az N1.
2023 novemberében lépett hatályba az új, közérdekű tájékoztatásról és a médiáról (ZJIM), valamint az elektronikus médiáról szóló törvény (ZEM). Az új törvények bizonyos pozitív rendelkezések mellett olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek nincsenek összhangban a szerbiai Médiastratégiával és Irányelvvel. A legnagyobb ebből fakadó probléma az, hogy a médiatér jó része ismét az állam kezébe került a részben vagy egészben állami tulajdonú, elektronikus hírközléssel foglalkozó cégeken keresztül, mint például a Telekom Srbija. A Telekom és más, általa alapított társaságok jelenleg több mint 20 médiaházzal rendelkeznek az országban.
További probléma, hogy új törvény beiktatását követő gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden önkormányzat tartotta tiszteletben a közérdekű médiatartalmak társfinanszírozására vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos szabályozásokat, mivel a pályázatokat kiíró önkormányzatok mintegy 50%-a jelentősen lecsökkentette a pályázati úton megszerezhető forrásokat, így fennáll a gyanú, hogy egyes önkormányzatok a közbeszerzésekkel szemben a közvetlen szerződéseket részesítik előnyben, tehát, nem a pályázati feltételeknek leginkább megfelelő médiaházak kaphatnak támogatást az ilyen önkormányzatok területén, hanem azok, akikre a hatalom képviselőinek választása esik.
A REM továbbra is kulcsprobléma
Az új elektronikus médiáról szóló törvény előirányozza az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) tagjainak újraválasztását a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül. Bár itt is több pozitív változás tapasztalható, különösen a testület tagjainak megválasztási módját illetően, a REM továbbra is tisztességtelenül, a szakmai kritériumokat mellőzve hajtotta végre a nemzeti frekvenciák kiosztását.
Emellett a REM inaktivitása, sőt a REM Tanács pozíciójával való visszaélés is jól látható a REM 2023-as munkájáról szóló, nemrég megjelent Jelentése alapján. A jelentésből ugyanis kiderül, hogy a REM Tanács az állítólagos folyamatos munkavégzés ellenére 2023-ban mindössze öt panaszt kezelt az előírásoknak megfelelően, illetve a beérkezett panaszok közül 99 panaszt teljesen figyelmen kívül hagyott, ami sokat elárul a REM munkavégzéséről.
Egyre több az újságírók elleni támadás
Az újságírók helyzete napról napra egyre nehezebb. A NUNS adatai szerint 2023-ban 11 fizikai támadás és 46 súlyos fenyegetés érte a szerbiai újságírókat, 2024 első három hónapjában pedig már 38 ilyen esetet rögzítettek, ami a tavalyi év azonos időszakához képest háromszor nagyobb arány.
A tavalyi évben összesen 742 pert indítottak újságírók, szerkesztők vagy médiatulajdonosok ellen, és jelenleg összesen 1424 ilyen per van folyamatban az országban. Hogy a pert indítók között mekkora az állami tisztségviselők és politikusok aránya, azt nem lehet tudni.
