Míg azelőtt egy gyermek első szülinapja, vagy éppen a ballagás egy kisebb ünnepség volt szűk családi körben, ebéddel, mostanra már szinte mindenki úgy ünnepli ezeket a jeles napokat, mintha lakodalmat tartana.
Jelenleg, emlékeztet a NIN hetilap, egy első születésnapra legalább 70-80 személy hivatalos, a szülők termet bérelnek, zenészt, sok ajándékot visznek a vendégek, főleg pénzt, de ez történik az elsőáldozáson is és a ballagáson is, azonban itt már a ruha is számít. Manapság már az is teljesen elfogadott, ha a szülő hitelt vesz fel azért, hogy a ballagás költségeit, majd később a bulit ki tudja fizetni. Bár sok polgárnak nincs pénze extravagáns partikat tartani, mivel a rokonok, barátok és ismerősök is így csinálják, ezért ragaszkodnak hozzá, és az utolsó vasig versengenek.
A NIN egy bejegyzést idéz az X közösségi portálról, amiben az áll, hogy
A kolléganőm tegnap felvett egy 100 ezer dináros kölcsönt azért, hogy lányát felkészítse a középiskola befejezését követőm bankettre. És ez nagyjából mindent elárul a mentalitásunkról. A kislány ruhája 47 ezer, a táskája 24 ezer volt. Én meg sokkban vagyok azóta is. A kolléganőm azt mondja, de hiszen ez a kislány napja, nem mehet az érettségi bankettre akármiben. Az osztálytársnői is drága ruhákban jelennek meg. A több részletbe már nem mentünk bele, de el tudom képzelni. A cipő, a smink, a frizura, a körömépítés… és már meg is van a 100 ezer. Ami engem legjobban érdekel, az az, hogy ki mindennek az oka? A gyerekek, akiknek abnormális igényeik vannak, vagy a szülők, akik ezeknek eleget tesznek?
Amikor az élet fontos pillanatai egy gyermek életében költséges versengéssé válnak, az a gyermekben is komoly nyomot hagy, ugyanis a szakemberek szerint azok, akiknek a szülei tudatosan mennek bele az ilyen anyagi lehetőségüket meghaladó dolgokba, azt tanítják a gyerekeknek, hogy a külsőség fontosabb a lényegnél, a kirakat többet számít annál, mint ami mögötte van, és a legfontosabb, hogy kinek mennyi pénze van. A végén pedig az is kiderül, hogy ahhoz, hogy a gyerekeknek mindez meglegyen, neki semmit nem kell tennie, emlékeztet a NIN.
A nyilvánosságban sokan bírálják ezt az évek óta tartó divatot, azonban a többség vakon követi ezt. Az alkalmak egyre csak szaporodnak, egyes rendezvényekre akár 50-100 vendéget is hívnak, a bulik pedig pazarabbnál pazarabbak, drágábbak,látványosabbak.
Az sem ritkaság a szerb fővárosban, de talán másutt sem, hogy a középiskolák, de alkalmanként már az általános iskolák végzősei is bérelt limuzinokkal vagy oldtimerokkal érkeznek a bankett helyszínére, amelyeket alkalmanként 100-200 euróért lehet bérelni, márkától függően. Márkásnak kell lenni ruhának, táskának, cipőnek, de az is fontos, hogy profi sminkes és fodrász készítse fel a fiatalt a bankettre.
Mit ünneplünk valójában?
Branka Tišma pszichológus szerint a gyermek számára rendkívül fontos családon belül megünnepelni a születésnapokat és egyéb emlékezetes pillanatokat, ünnepeket, de a szakember azt is hangsúlyozza, hogy az ilyen ünnepségek magukba rejtik a túlzás bizonyos formáit is.
Szerintem egy olyan végletbe estünk, ami meghaladja a gyermek szükségleteit és kívánságait, de annak a valódi értelmét is, amit ezek a fontos dátumok jelentenek az életében és fejlődésében. Azt tanítjuk nekik, hogy sokkal fontosabb a felületes csillogás, a szervezés, amit ebbe beleölünk, mint az a tény, hogy a gyermek nagykorú lett, befejezte az általános, vagy éppen középiskolát. Mintha csak a valóságból egy párhuzamos világba költöztünk volna, vagy mintha csak a meséket akarnánk életre kelteni – mutat rá Tišma, hozzátéve, ami külön problémát jelent az egész helyzetben, az az, hogy az ilyen ünnepségek nem ritkán meghaladják a család anyagi lehetőségeit.
De ha nem is haladja meg, úgy vélem, nincsenek rendben azok az értékek, amelyekre ezzel tanítjuk a gyerekeket, nevezetesen, hogy csak a látszat, az anyagi vonatkozás a fontos, hogy azt sugalljuk: minél drágább, annál jobb. – tette hozzá. Tišma szerint a gyerek számára fontos a határok meghúzása, amelyek magukba foglalják a viselkedésbeli és erkölcsi értékeket, de azt is, hogy meddig elfogadható a pénz költése.
A mai szülők arra törekednek, hogy teljesítsék a gyerekeknek azokat a kívánságokat, amelyeket nekik senki sem tudott teljesíteni. Ám mindezen kívánságok teljesítésével arra tanítjuk őket, hogy nekik nem kell túlságosan törni magukat, mert mindent meg fognak kapni. Így a reális és elvárt közötti különbség sokszor olyan helyzeteket eredményez a gyerekek számára, amelyekben tehetetlennek és gyengének érzik magukat, s nem tudják magukat feltalálni, amennyiben nincs ott a szülő vagy más felnőtt. Ezzel voltaképpen a felnőtté válásukat is akadályozzuk, valamint azt, hogy feltalálják magukat minden helyzetben. Egyszerűen átugorjuk a problémák kreatív megoldásának a lehetőségét, de az empátiát is. Elvesznek az emberek közötti értékek, s minden arra korlátozódik, hogy ki fog jobban, többet, szebbet és drágábbat, miközben a cél eltorzul, valami egészen más válik-magyarázta a szakember, aki az értékrendszer sürgős megváltoztatásának szükségességét hangsúlyozta.
Ivana Kronja szociológus a NIN munkatársának elmondta, hogy nagy hatása van a tömegmédiának, közösségi médiának arra, hogy hogyan gondolkodik az ember önmagáról, és ebben az értelemben az ember identitása, a személyes értékekről alkotott felfogása a külsőségeken keresztül jut kifejezésre.
Ebbe beletartozik az anyagi helyzet is, így azután, ha a család egész évben nem rendelkezik azzal az anyagi státusszal, amit szeretne, akkor ezt jelképesen megvalósítja az olyan ünnepi alkalmakkor, mint a születésnap vagy az érettségi, kerül, amibe kerül – mondta Kronja.Mint mondta, társadalmunkban, de globálisan is nagyon felgyorsult a falvakból a városokba való vándorlás, mind gazdasági, mind egyéb okokból.
Úgy gondolom, hogy ezeknek a tömeges, drága összejöveteleknek, születésnapi ünnepségeknek tulajdonképpen a falusi és a népszokásokban van a gyökere, csakhogy abban a környeztben mindennek világos és pontos jelentése és oka van. Most mindez áttevődik egy urbánus, városi, akár kisvárosi környezetbe, a tömegkultúra és a tömeges fogyasztás körülményei közé, ahol elveszik az ünnepek eredeti jelentése, sőt, úgy tűnik, nincs is. Szóval ennek sem az értelmét, sem a végét nem lehet látni, megjósolhatatlan, hogy merre felé halad a társadalom, remélem ez az általános gyorsulás csökkenni fog mindannyiuk jól felfogott érdekében – zárta a NIN hetilapnak nyilatkozva Ivana Kronja.
