A közszférában való foglalkoztatási tilalom negatív hatásokkal járt, jelenleg az átlagos munkavállaló 50 év feletti, ráadásul a tilalom 2013 óta van érvényben, és eredetileg csak két évre ígérték, bejelentették, hogy 2026-ig érvényben is marad.
Az intézkedés csökkentette a különböző intézményekben való elhelyezkedés motivációját,különösen a nők és fiatalok körében, de az egyéb, közszférát érintő ágazatokban is, legyen szó adóügyekről, oktatásról, egészségügyről, emlékeztet a Nova Ekonomija, amely a szerb munkahelyzetről írt jelentést idézte. A jelentés szerzője Bojan Urdarević elmondta, hogy a foglalkoztatási tilalom közvetlen negatív következményeit hivatalosan soha nem rögzítették – ugyanis egyetlen intézmény vagy szerv sem kínált olyan elemzést, amely ennek a lépésnek a hibáival foglalkozna.
Minden közgazdász azt mondja, megtakarításról van szó, azonban nem látni, hogy mi változott, mennyit tudott az állam megtakarítani, és egyáltalán milyen alapon van még érvényben ez az intézkedés. A következményei azonban katasztrofálisak, főleg a motiváció szempontjából, ráadásul jelenleg a közszférában dolgozó alkalmazott átlagéletkora 50 év feletti. Félelmetes ez, hiszen olyan szektorról van szó, amely a társadalmat hordozza – mondta Urdarević a jelentés bemutatásakor, hozzátéve, hogy a szociális védelem, az oktatás és az egészségügy pontosan azok az ágazatok, amelyek a társadalom tartóoszlopai, ez a rendelet pedig 2013 óta pont az ebben a szektorban dolgozók demotivációjához vezetett.
A szolgáltatószektorban már most nagy a baj, a közszolgáltatás a következő, ez így hosszútávon nem tartható fenn. Amíg nem oldjuk ezt meg, addig elfogadjuk, hogy a fiatalok külföldre mennek – mondta. Hozzátette, a szerb gazdaság legfőbb kihívása éppen a munkaerő, a német munkaerőpiac pedig munkaerő után kiált, így rengetegen mennek oda dolgozni, míg nálunk bangladesi, indiai munkásokkal töltik fel a hiányt.A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2023-ban 50 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki, de arról nincs adat, hogy hány munkavállaló hagyta el még az országot, mert sokan magánügynökségeken keresztül mennek külföldre dolgozni.
A Demokrácia Központ Alapítvány munkatársa Sarita Bradaš a szerbiai foglalkoztatás szédítő ütemére mutatott rá. Mint mondta, 2022-ben a 15 és 29 év közötti fiatalok 15,8 százaléka volt Szerbiában.
2022-ben mintegy 66 ezren hagyták el az országot csak az uniós országokba. Ebből minden harmadik fiatal (15 és 29 év közötti). Nem azt számolnám, hány külföldi fog ide dolgozni, hanem azt, hogy hány fiatal hagyja el az országot” – mondta Bradaš. Hozzátette, továbbra sem érteni, hogy mi okozza a szerbiai munkaerőhiányt.
Aleksandar Milošević, a Nova Ekonomija újságírója elmondta, hogy az, hogy sokan elmennek külföldre, pozitívan kellene hatnia a foglalkoztatási statisztikára, hiszen ha elhagyják az országot, úgy kisebb arányban lépnek be a munkanélküliségi rátába.
Tehát amikor azt látjuk, hogy jó az országban a foglalkoztatottság, és kevés a munkanélküliség, ez annak a következménye, hogy sokan elhagyták az országot. – mondta Milošević.
Mint mondta, időközben Szerbia beleegyezett egyfajta kereskedésbe is, magasabb foglalkoztatás alacsonyabb munkajogokért – ami a munkahelyi jogsértések hosszú múltjában is megmutatkozik, amit láthatóan tolerálnak.
A munkahelyeken folyamatosan sértik a munkavállalói jogot. Egy szoftveren keresztül követheti az adóhatóság,hogy a munkáltató fizet járulékot, vagy sem, mégis cégek mennek tönkre úgy, hogy semmit nem fizetnek a munkavállalóknak, az adóhatóság pedig ezt látja, de nem csinál semmit. Milošević hozzátette, hogy a munkaadók kötelesek megvédeni a hazai és a külföldi munkavállalókat egyaránt.
