Koszovó kormánya szerdán a srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította július 11-ét. A kormányülés az áldozatok emléke előtt tisztelegve egyperces néma csenddel vette kezdetét.
Albin Kurti koszovói kormányfő az ülés elején úgy fogalmazott, hogy ez egy nemes és helyénvaló cselekedet Koszovó részéről.
– Idén ünnepeltük felszabadulásunk 25. évfordulóját. Megemlékezünk a mészárlásokról, megemlékezünk a kilencvenes évek háborúinak áldozatairól. Megemlékezünk a 8372 meggyilkolt srebrenicai férfiról és kisfiúról, akiket a szerb fegyveres erők gyilkoltak meg a második világháború utáni legnagyobb európai vérengzés során (…) Mi is csatlakozunk a megemlékezéshez, miután az Európai Parlament és az ENSZ közgyűlése is határozatot fogadott el májusban ezzel kapcsolatosan. Ez egy nemes és helyénvaló tett Koszovó részéről, ami az igazság és a béke iránti vágyunkat jelzi. Azért, hogy a népirtás ne merüljön feledésbe, és hogy ne ismétlődjék meg sem Koszovóban, sem a mi térségünkben, sem sehol a világon – fogalmazott Albin Kurti.
Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése májusban fogadta el azt a határozatot, amellyel július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánították.
A hágai nemzetközi törvényszék 2007-ben nyilvánította népirtássá a srebrenicai mészárlást.
A hivatalos Belgrád, és a boszniai szerb entitás, a boszniai Szerb Köztársaság továbbra is tagadja a népirtás tényét.
Népirtás miatt egyébként több mint ötven személyt ítéltek el, összesen mintegy 700 év börtönbüntetésre. Köztük a boszniai Szerb Köztársaság háborús elnökét, Radovan Karadžićot, és a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének akkori főparancsnokát, Ratko Mladić tábornokot.
A Szabad Magyar Szó kíváncsi olvasóinak Srebrenicával kapcsolatos véleményére. Kérdőívünket az alábbi cikkben töltheti ki:
