Miután a Föld népessége 1987. július 11-én elérte az 5 milliárd főt, az ENSZ 1989-ben a július 11-i napot népesedési világnapnak nyilvánította. Harmincöt (harminchét) évvel később a Föld népessége további 3 milliárddal több, de mostanra úgy tűnik, a kezelhetetlen és fenntarthatatlan túlnépesedés már nem veszélyezteti a bolygót (sok más igen), írja összefoglalójában a 444.hu.
A KSH a népesedési világnap alkalmából közzétette az ENSZ 2100-ig szóló demográfiai előrejelzését, illetve az az alapján készített grafikont. A világszervezet most azt várja, hogy a népesség 2087-ig növekszik, de már lassuló ütemben: míg most 37 év alatt 5 milliárdról 8 milliárd fölé nőtt, a következő 63 évben már csak nagyjából 2 milliárddal gyarapszik. Míg 1954 és 1970 között évente átlagosan 2 százalékkal nőtt a földlakók száma, 2019 óta már az 1 százalékot sem éri el a bővülés.
Az adatsorból az látszik, hogy az ENSZ várakozásai szerint 2087-ben 10,43 milliárdon tetőzik a népesség, de úgy, hogy a 2070-es évek végétől már szinte stagnálni fog, a bővülés 2079-től még a 0,1 százalékot sem éri majd el. Azután csökkenésbe vált át a Földön élők száma, bár ez is kismértékű, néhány század százaléknyi lesz – ezzel együtt az előrejelzés szerint 13 év alatt, 2100-ig nagyjából 80 millióval csökken a népesség.
Ahogy az ábrán látható, a legnépesebb kontinens továbbra is Ázsia lesz: az ott élők száma a 2030-es évtized elején átlépi az 5 milliárdot, de 2084-re visszaesik ez alá. Afrika népessége töretlenül nőni fog, a 2030-as évtized végére 2 milliárd, a 2060-as évekre 3 milliárd fölé, de a 4 milliárdot 2100-ig sem éri el. Európa népessége a mostani 700 millió fölül 600 millió alá esik, Latin-Amerikáé a 2050-es évekig nőni fog, aztán csökkenni, Észak-Amerikáé kis mértékben folyamatosan emelkedni fog, akárcsak Ausztrália és Óceániáé.
A KSH előrejelzése kitér Magyarországra is. Eszerint 2050-ben várhatóan 9,2 millió, míg 2100-ban 9,1 millió ember él majd hazánkban.
