A Donald Trump volt amerikai elnök ellen elkövetett merénylet egy pennsylvaniai választási kampányrendezvényen központi témája a külföldi sajtónak. De nem ez volt az első merényletkísérlet Trump ellen: már 2016-ban és 2017-ben is megkíséreltek ellene merényletet– szintén sikertelenül. A politikai merényletek elnökök vagy jelöltek ellen nem ritkaság Amerikában: így 1835 és 2005 között 15 „direkt támadás” érte az amerikai elnököket, illetve a jelölteket. 1835-ben Andrew Jackson ellen kíséreltek meg egy merényletet, amit az elnök nemcsak megúszott, de végül bottal ütötte fejbe támadóját. 1865-ben gyilkoltak meg először egy amerikai elnököt, Abraham Lincolnt. 1881-ben James Garfieldet érte halálos merénylet. 1901-ben William McKinley-t ölték meg, majd 1912-ben Theodor Roosevelt ellen követtek el merényletet, de ő megúszta. Lincoln után a másik legismertebb halálos áldozat John F. Kennedy volt 1963-ban. De Franklin D. Roosevelt (1933) és Harry Truman (1950) ellen is követtek el merénylet-kísérletet, akárcsak 1981-ben Ronald Reagan ellen, alig több mint két hónappal első beiktatása után.
A Los Angeles Times című, 1881-ben alapított, ötödik legnagyobb példányszámban megjelenő, 41 Pulitzer-díjas, független napilap, arra int, hogy a Trump elleni támadást ne tekintsék választási előnynek:
„Ennek az egység pillanatának kell lennie – amire Biden elnök és Trump is felszólított –, hogy elítéljük az erőszakot és együtt gyászoljuk az áldozatokat. Trumpot a golyó csak érintette, de három másik embert pedig eltalált, a tüntetés egyik résztvevője meg is halt. Most az incidens azzal fenyeget, hogy tovább megosztja a mélyen polarizált nemzetet, és további erőszakra buzdít. Egy olyan országban, ahol több a fegyver, mint a lakosság száma, ez minden amerikait aggaszt. A következő napokban a vezető politikusok viselkedése valószínűleg meg fogja határozni, hogy milyen lesz a választási kampányszezon további része. Trumpnak és a republikánus vezetésnek különleges felelőssége van abban, hogy ne használja fel a merényletet bázisa felbujtására. Fel kell ismerniük, hogy az Egyesült Államok jelenleg egy puskaporos hordó, és meg kell fékezniük a heves retorikát, mielőtt szikrák szállnának fel.”
A londoni The Guardian című független napilap úgy véli, hogy az egységre és önmérsékletre való felhívás csupán egy jámbor kívánság:
„Az összeesküvés-elméletek már a bal- és a jobboldalon is keringenek. Donald Trump fotója, amin véres ökle látható, amit az amerikai lobogó elé emelt fel dacosan, minden bizonnyal meg fogja erősíteni támogatói meggyőződését, hogy ő egy mártír, akit politikailag, jogilag és most már fizikailag is üldöznek azért, mert megpróbálja újra naggyá tenni Amerikát. De arra is ügyelni kell, hogy a kisebbség szélsőséges cselekedetei ne a jogos kritika elhallgattatására szolgáljanak. Jó okunk van azt hinni, hogy Trump fenyegetést jelent az amerikai demokráciára. Ugyanakkor semmi sem indokolja azt a nézetet, hogy ezt az embert erőszakkal kellene megállítani.”
A koppenhágai Information című független napilap ezt írja erről:
„A támadás egy nagy sokk volt, de nem volt meglepetés. Nem Trump, hanem az amerikai politika miatt. Az Egyesült Államoknak csodálatos története van a politikai részvételben és a nyílt kampányeseményekben. Példaértékű, hogy az elnökjelöltek a képernyők és a digitalizáció korszakában élettel töltik meg a sportlétesítményeket, iskolaépületeket, színházakat és egyéb intézményeket. Mert az USA-ban csúnya múltja van a politikai erőszaknak és a vezető politikusok és elnökök elleni merényleteknek. Bármit is lehet gondolni Trumpról, lenyűgöző gesztus, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy kommunikáljon szavazóival, és nyilvánosan megszólaljon a lövöldözés után. Továbbá, hogy ragaszkodott az amerikai politika nyitottságához, és nem a politikai erőszak groteszk és kegyetlen hajlamához.”
Hogy a merénylet valóban tovább növeli-e Trump amúgy is jó választási esélyeit, amint azt sok megfigyelő sejti, az a jövő kérdése” – jegyzi meg a bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap:
„Aki Trumpot veszélyes demagógnak és autokratának tekinti, nem fogja hagyni, hogy ez a bűncselekmény megváltoztassa saját hozzáállását. Az incidens azonban lélegzethez juttathathatja Bident a párton belüli kritikusok elleni küzdelmében, akik a Trump elleni tévévitában nyújtott katasztrofális teljesítménye után arra akarják kényszeríteni a 81 éves férfit, hogy mondjon le elnökjelöltségéről. Az igazi lövések után a demokrata politikai nehézsúlyúak még ódzkodóbbak lesznek attól, hogy metaforikusan lőjék le reménységeiket. Ez – személyes túlélése mellett – a legjobb hír Trumpnak a tegnapi támadásból: ha Biden marad az elnökjelölt, akkor a választási kampány elsősorban az életkora és a mentális képességeivel kapcsolatos kételyek körül forog majd, nem pedig a büntetőjogilag elítélt kihívó tettei és tervei körül.”
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap gyanítja, hogy az eseményt Oroszországban is szorosan követték:
„A választási kampány elleni támadás valószínűleg három szempontból is boldoggá tette Moszkvát: egyrészt azért, mert egyáltalán megtörtént. Másodszor azért, mert eltévesztette a célt. Harmadszor pedig azért, mert ez valószínűbbé teszi azt, amit a Kreml remél az amerikai elnökválasztástól. Az eset népszerűbbé tette Trumpot a választók körében és megerősítette követőit. És mindenekelőtt a támadás növelni fogja a káoszt az Egyesült Államokban, amelyet már a választási kampány is felrázott.”
„Világszerte fokozódnak a politikusok elleni támadások” – írja a tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja:
„Idén januárban Dél-Koreában lőtték le az ellenzék vezetőjét, májusban pedig a szlovák miniszterelnököt érte golyó. Számos jelöltet meggyilkoltak a mexikói júniusi választások előtt is. Japán sem kivétel, itt gyilkolták meg Abe volt miniszterelnököt és a hivatalban lévő Kishidát is támadás érte. Hogyan lehet megállítani ezt a veszélyes tendenciát? Ideje komolyan foglalkozni vele.”
Trump túlélte a pennsylvaniai merényletet, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A republikánus elnökjelölt, Donald Trump volt amerikai elnök túlélt egy merényletet szombaton. A pennsylvaniai Butler nevű kisvárosban tartott kampánygyűlésen egy fegyveres több lövést adott le Trumpra, akit a fülén talált el. A rendezvény egyik látogatója életét vesztette, másik kettő pedig megsérült.
[…] Joe Biden elnök elítélte a Trump elleni »beteg« támadást. Minden amerikainak el kell ítélnie a politikai erőszakot, mondta és hozzátette, hogy hálás azért, hogy Trump biztonságban és jól van. Biden megköszönte a titkosszolgálatnak, hogy biztonságban tartják Trumpot. Az elnök azt mondta, hogy Trumpért, családjáért és mindenkiért imádkozik, aki részt vett a tüntetésen. A lövések után ott tört ki a pánik. A helyszínt kiürítették.
[…] Trump megbékélésre szólított fel vasárnap: »Minden eddiginél fontosabb, hogy együtt legyünk« – írta a Truth Social nevű közösségi oldalán. Most a sérültekért imádkozik. »Szívünkben őrizzük a megölt állampolgár emlékét.« Egyedül Isten akadályozta meg az elképzelhetetlent – írta a republikánus és bejelentette, hogy Wisconsin államban »beszélni fog nagy hazánkkal«. A republikánusok hétfőtől ott tartják pártkonvenciójukat, amelyen Trumpot hivatalosan is elnökjelöltté fogják választani.
A támadás nemzetközi szinten is megdöbbenést váltott ki. Olaf Scholz kancellár mielőbbi felépülést kívánt Trumpnak és azt mondta: »Az ilyen erőszakos cselekmények veszélyeztetik a demokráciát.« Ursula von der Leyen pdig azt mondta, hogy mielőbbi felépülést kíván Trumpnak és részvétét fejezte ki az ártatlan áldozat családjának.
A moszkvai kormány a támadást Washington »gyűlöletkeltési politikája« eredményének nyilvánította. Az Egyesült Államoknak mérlegelnie kell a politikai ellenfelekkel, országokkal és népekkel szembeni politikáját – mondta Marija Szaharova az orosz külügyminisztérium szóvivője. Azt javasolta, hogy az Egyesült Államok költsön inkább az otthoni rend fenntartására pénzt, ahelyett, hogy fegyvereket szállítana Ukrajnának.”
„Nekem halottnak kéne lennem” – idézi Trumpot a budapesti Népszava című baloldali napilap és így folytatja:
„A merénylő indítéka továbbra sem ismert, a nyomozás eddigi eredményei alapján a 20 éves Thomas Matthew Crooks egyedül követte el tettét, és nincs jele annak, hogy mentális problémái lettek volna. Joe Biden amerikai elnök az egység fontosságát hangsúlyozta.
»Nekem most itt kellene lennem, halottnak kéne lennem« – mondta Donald Trump volt amerikai elnök a The New York Postnak adott interjújában. A Republikánus Párt várható elnökjelöltje hozzátette, úgy érzi, vagy a szerencse, vagy Isten mentette meg szombaton, amikor egy férfi rálőtt a pennsylvaniai Butlerben tartott politikai [nagy]gyűlésen.
»A leghihetetlenebb dolog, hogy nemcsak elfordultam, hanem pontosan a megfelelő időben és a megfelelő mértékig fordultam el« – hangsúlyozta a politikus.
A támadásban egy néző életét vesztette, két ember pedig súlyosan megsérült. A támadóval a helyszínen végeztek a hatóságok, őt később Thomas Matthew Crookként azonosították. A 20 éves férfi regisztrált republikánus szavazó volt.”
Az USA még soha nem volt ennyire megosztott, írja a római Corriere della Sera című, 1876-ban alapított, legnagyobb példányszámban kiadott és legolvasottabb liberális olasz napilap a Donald Trump elleni merényletről:
„A lövöldözés drámai módon mutatja meg nekünk azt a feszültségpontot, amelyre Amerikában néhány hónappal a választások előtt eljutott a helyzet. A politikai erőszak szörnyű pillanatokat okozott az Egyesült Államokban az 1960-as években, majd a Reagan elleni merénylet kapcsán is. Még nem tudjuk, ki a felelős ezért a merényletért. Nem tudjuk, hogy ez csak egy őrült vagy egy szervezett csoport cselekedete volt, vagy külső beavatkozásra kell gondolnunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a választási kampány még soha nem volt ennyire radikalizált és még soha nem osztotta meg ennyire az országot. Megosztottak az emberek az alapvető értékek körül, amelyek egykor lehetővé tették az amerikaiaknak, hogy közös alapon találják meg a szilárdan gyökerező kétpárti egyetértést a nemzeti értékekről. Ez a támadás megmutatta, hogy ez a szellem milyen gyorsan elpárolgott, és átadta helyét a politikai dialektikának, amely álhíreken és közösségi hálózatokon megjelenő gyűlöleten, az ellenfél megfélemlítésén és gúnyolásán, valamint a verbális erőszakon alapul. És most drámai módon a fizikai erőszakon is.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
