Az Oktatási Minisztériumnak nincs információja arról, hogy bármely iskolában bárki ellehetetlenítette volna a hitoktatást.
-Nincs információnk arról, hogy bármelyik oktatási intézményben ellehetetlenítették volna a választható hitoktatást. Amennyiben bárkinek információja van ilyen esetről, értesítsék az Oktatási Minisztériumot, hogy megtehessük a megfelelő lépéseket – áll a Danasnak adott válaszban.
A Szerb Ortodox Egyház korábban közleményt adott ki, amelyben felszólította a szülőket és a diákokat, hogy gyakorolják, és védjék meg a vallásórákon való részvételi jogukat, függetlenül attól, hogy milyen vallási felekezethez tartoznak. Továbbá felszólították az iskolaigazgatókat, és az illetékeseket, hogy tartsák tiszteletben a vallásos emberek és gyermekeik jogait, akik a társadalmunkban abszolút többséget alkotnak.
Porfirje pátriárka két évvel ezelőtt rámutatott, hogy egyes általános és középiskolai igazgatók rosszindulatúak, és állítása szerint szándékosan bátortalanítják el, sőt megakadályozzák a diákokat abban, hogy a hitoktatást válasszák. Ennek kapcsán Maria Spasić, a trsteniki képviselő-testület elnöke is levelet fogalmazott meg, amelyben kijelentette, az előző időszakban egyes iskolák igazgatói, képviselői egy-egy tantárgy mellett kampányolnak a hitoktatás rovására. A Szerb Ortodox Egyház állítása szerint levelük azt tanúsítja, hogy a pátriárka fellebbezése óta eltelt két év alatt semmi sem változott. Korábban a pátriárka azzal is fenyegetőzött, hogy nyilvánosságra hozza az említett igazgatók névsorát, azonban az egyház ezt a mai napig nem tette meg, így nem tudni, hogy ki akadályozza a diákokat abban, hogy hitoktatásra járjanak.
Melita Ranđelovićnak, a Polgári Nevelő Pedagógusok és Társaik Országos Szövetségének elnökének nincs tudomása arról, hogy a hitoktatás rovására lobbizik-e bárki a polgári nevelés érdekében.
-A törvényt minden iskolában betartják, ez alapján pedig a hitoktatás és a polgári nevelés szabadon választható tantárgyak, amelyre a diákok írják fel magukat, és az oktatási ciklus során egyszer módosíthatják választásukat. A választható tantárgy esetében a tanulók minden év végén nyilatkoznak arról, hogy polgári, vagy hitoktatáson vesznek részt, a diákok akaratát pedig tiszteletben tartják – mondja Randjelovic.
Az Oktatási Minisztérium szerint azok az iskolák, amelyekben hitoktatásra vagy polgári nevelés tantárgyakra nem jelentkezett elég diák, így nem alakíthatóak ki a csoportok, ott engedélyt kaphatnak az intézmények a csoportlétszámra vonatkozó utasítástól való eltérésre, amelyeket általában már első fokon pozitívan bírálnak el. Leszögezték, hogy felmérést is végeztek az általános és középiskolai hittan- és polgári órák minőségéről és a tanárok kompetenciáiról, a felmérés eredménye pedig azt mutatta, hogy a diákok több mint 60 százaléka választja a hittanórát, tehát kevesebb diák jár állampolgári nevelésre.
A hittanórákra járó diákok nagy százaléka elégedett az óra lebonyolításával, és a tanár munkájával, a hallgatók 87 százaléka a következő évben is ezt a tantárgyat választja, míg a diákok 95,7 százaléka a hitoktatást diáktársainak is ajánlaná, 90 százalékuk pedig a hitoktató munkáját a legmagasabb osztályzattal illetné.
A polgári nevelés tantárgyat hallgató diákok is elégedettek a tantárgy menetével, 85 százalékuk a következő évben is választaná az adott tantárgyat, 90 százalékuk ajánlaná osztálytársainak, és 90 százalékuk elégedett a tanár munkájával is.
Az Oktatási Minisztérium adatai alapján a 2023/2024-es tanévben az általános és középiskolai hittanórákra 477 985 diák, míg polgári nevelésre 272 351 diák járt.
