Joe Biden amerikai elnök vasárnap délután bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, ami véget vetett a demokrata kampány agóniájának. „Bár szándékomban állt megpályázni az újraválasztást, úgy vélem, hogy pártom és a hazám érdekét az szolgálja, ha most visszalépek” – írta Biden a döntését bejelentő levélben, melyben köszönetet mondott alelnökének, Kamala Harrisnak, akit teljes támogatásáról biztosított, hogy ő legyen a demokraták elnökjelöltje. – Ettől hangos hirtelen a világsajtó Varsótól Mexikóvárosig és Washingtontól Sanghajig.
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap üdvözli Biden döntését és megjegyzi:
„Ha Biden és környezete korábban jött volna rá, hogy túl gyenge ahhoz, hogy ismét Donald Trump ellen induljon, ez megkímélte volna a szégyentől, és megmentette volna a demokraták idegeit. És az előválasztás, amelyen 14 millió demokrata szavazott Joe Bidenre, nem lett volna pusztán pazarlás.”
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap meglepődött Biden visszavonulásán:
„Ez a döntés semmiképpen sem volt magától értetődő. Biden ízig-vérig politikai harcos. És ő azon politikusok közé tartozik, akik nem vonulnak nyugdíjba, mert a politika a mindenük. A hozzá hasonló emberek nem adnak fel semmit. Szóval mi történt az elmúlt hetekben? Lehetséges, hogy Biden mostanra rájött, hogy fizikai ereje nem elegendő további négy év hivatali munkára.”
„Biden azt tette, amit Trump soha nem fog megtenni: a nemzeti érdeket saját büszkesége és ambíciója fölé helyezte” – dicséri a New York Times, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer díjas konzervatív napilap Biden döntését és ezt írja:
„Biden visszavonulása most lehetőséget ad a demokratáknak arra, hogy a nyilvánosság figyelmét eltereljék az elnök alkalmasságára vonatkozó kérdésektől és újra Donald Trump nyilvánvaló erkölcsi és érzelmi alkalmatlanságáról szólhasson a közbeszéd.”
„Az amerikaiak sokat köszönhetnek Bidennek” – írja a szintén amerikai Boston Globe című progresszív napilap, és ezt fejti ki erről a témáról:
„A jövő nemzedékei emlékezni fognak arra az elnökre, aki a Trump-kormányzat viharos évei után visszahozta a tisztességet a Fehér Házba és ezáltal megvédte a demokráciát otthon és a tengerentúlon. Ő volt az, aki meghozta a mindkét párt számára elfogadható infrastrukturális jogszabályokat, és minden korábbi amerikai elnökhöz képest a legnagyobb erőfeszítést tette az éghajlatváltozás kezelésére. Ez az örökség, amelyet kevesebb mint négy év alatt ért el, és amit még sok két ciklusban szolgáló elnök is alig tudott volna elérni.”
A torontói National Post című, eredetileg konzervatív napilap, amely jelenleg az „egyesült jobboldal” mozgalmat támogatja azzal a céllal, hogy alternatívát teremtsen Jean Chrétien liberális kormánya ellen és támogassa a Kanadai Szövetséget, ezt jegyzi meg:
„Azok az emberek, akik két nappal ezelőtt Joe Bidenről pletykáltak, most a dicsőségét éneklik meg. Szombaton az Egyesült Államok elnöke még egy mindinkább öregedő, kósza, egoista ember volt, egy makacs 81 éves férfi, aki az egóját az ország érdekei fölé helyezte. Ma hirtelen hős lett belőle – önzetlen hazafi, jó és nemes ember, aki életét másoknak szentelte, és aki így emelt fővel tűnhet el a színről. Hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a történelem tisztességes és pártatlan döntést tudjon hozni arról, hogy Joe Biden e két egymásnak ellentmondó portréja közül melyik volt valójában az igazi.”
A stockholmi Expressen című liberális napilap megjegyzi:
„Ha Biden ragaszkodott volna a jelöltségéhez, az egész választási kampány az esetleges demenciájáról és elkerülhetetlen öregedéséről szólt volna. Jogos, hogy a választók aggódnak, amikor a szabad világ vezetője zavartnak tűnik és összefüggéstelenül motyog. Most a demokratáknak az augusztusi pártkonferencia előtt kell eldönteniük, hogy ki legyen Biden utódja. A következő a sorban Kamala Harris alelnök, és sok jel utal arra, hogy ő lesz az. Pozícióját erősíti Biden támogatása, és noha nem számít politikai sztárnak, egyértelműen ő a jobb választás.”
A brüsszeli de Tijd című gazdasági és politikai napilap hasonlóan érvel:
„Harris a demokraták legjobb esélye arra, hogy kikerüljenek abból a zűrzavarból, amelybe belekeverték magukat. Még több időt veszítenének, és valószínűleg még nagyobb kockázattal járna, ha másvalakit jelölnének, aki kevesebb tapasztalattal és minőségi bizonyítvánnyal rendelkezik, mint Harris. Harrist jó vitázónak is tartják. Ez a készség nagyon hasznos most, hogy a Biden korához fűződő gyengeségek eltűntek a színről. Harris most megteheti, amit Biden nem tett meg: bemutathatja elnöksége mérlegét.”
A mexikóvárosi La Razón című tabloid napilap ezt írja:
„Rögtön azután, hogy Biden bejelentése ismertté vált, a közvélemény-kutatások Harris javára reagáltak. Ezért teljesen lehetséges, hogy a demokraták utolérhetik Trump előnyét. Főleg, hogy Obama volt elnök és a demokrata elit is felszólalt Harris mellett.”
„Kérdéses, hogy a hivatalban lévő alelnök győzelemre tudja-e vinni pártját” – írja a tajpeji Liánhé Bao című, a tajvani politikai koalícióhoz közelálló napilap:
„Gyenge jelölt, akinek kudarcba fulladt az előítéletes migrációs politikája. A demokraták számára azonban, akik már-már falnak mentek, még mindig ő az utolsó és egyetlen esély.”
A sanghaji Xinjing Bao című állami napilap megjegyzi:
„A problémák nem szűnnek meg a jelöltváltással. A demokrata táborban uralkodó káosz a republikánusokat szolgálja. Az ellene elkövetett merénylet óta Trump még több támogatást kapott saját soraiból.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap hangsúlyozza, hogy a demokraták számára nem Harris az egyetlen lehetőség:
„Két 2022-ben megválasztott demokrata kormányzónak fényes jövője lehet: a marylandi Wes Moore-nak és a pennsylvaniai Josh Shapirónak. A demokratáknak átláthatóvá kell tenniük a választási folyamatot. Ha Kamala Harrist gyorsan jelölnék is, fontos lenne, hogy az augusztusi pártgyűlésen hivatalosan születhessen döntés a jelöltségéről. Ha nem is pályázik újabb mandátumra, Biden ősszel segítheti pártját a Donald Trump elleni választási kampányban. De messze a legfontosabb feladata az, hogy az országot a lehető legjobb formába hozza utódja számára.”
Biden nem indul a posztért, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Három és fél héttel a kihívójával, Donald Trumppal folytatott katasztrofális televíziós vita után Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy nem indul újra az elnökválasztáson. Az X platformon közzétett levélben közölte, hogy hivatali idejének hátralévő részében »kizárólag« elnöki feladataira fog koncentrálni.
Biden azt is írta az amerikaiaknak, hogy »életem legnagyobb megtiszteltetése, hogy Önöknek elnökként szolgálhattam«. A döntéséről a héten ad majd bővebb tájékoztatást. A Biden bejelentése előtti hetekben a kongresszus mintegy negyven tagja és a jelentősebb demokrata adományozók bírálták a 81 éves férfit. Sajtóértesülések szerint a kételkedők között volt Barack Obama volt elnök, Biden bizalmasa Nancy Pelosi (a Képviselőház volt elnöke), valamint Chuck Schumer és Hakeem Jeffries a Kongresszus demokrata vezetőségi tagjai is.
Néhány perccel az első kijelentése után Biden vasárnap Kamala Harris alelnök mellett szólalt fel új demokrata jelöltként. Egy X-en megjelent bejegyzésben az áll, hogy »teljes mértékben támogatja«. Ez volt a »legelső« és »legjobb« döntése, hogy Harrist választotta »futótársának« 2020-ban. »Rendkívüli partner« volt, írta. Ezután felszólította a demokratákat, hogy »fogjanak össze és győzzék le Trumpot«.
Trump és Biden televíziós vitája után a közvélemény-kutatások szerint Harris megelőzte Bident a Trump elleni esetleges párbajban. Trump, akit a múlt héten hivatalosan is elnökjelöltnek választottak a republikánusok, vasárnapi első reakciójában kijelentette, hogy Biden »alkalmatlan« az elnöki tisztségre is«. Amerika »sokat fog szenvedni« az elnöksége miatt, ő azonban »gyorsan helyrehozza« majd a károkat. Trump a CNN-nek azt mondta, hogy Biden »a történelem legrosszabb elnöke« lesz.”
„Itt a vége, az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden bejelentette, hogy visszalép az újbóli jelöltségtől”, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap és így folytatja:
„Visszalép az elnökjelöltségtő Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke. A politikus erről vasárnap maga tett bejelentést, hozzáfűzve, országa és a Demokrata Párt érdekében döntött így, és alelnökét, Kamala Harrist támogatja a 2024. november 5-i amerikai elnökválasztáson.
A politikust a Demokrata Párt több tekintélyes alakja is visszalépésre szólította fel a szereplése után a republikánus elnökjelölt Donald Trumppal szemben az első elnökjelölti vitában. Most vasárnap valószínűleg a Delaware állambeli Rehobothban fekvő otthonában írta meg a visszalépéséről szóló levelet, a többi között azt ígérve, hogy a jövő hét második felében televíziós beszédet tart és részletezi a döntése okait. Az amerikai elnök nemrég kapta el a Covid-19-fertőzést, enyhe tüneteket mutat.
[…] A június 27-i elnökjelölti vitában a CNN felmérése szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta győztesének úgy is, hogy a volt republikánus elnök többször hazudott, a kérdésekre jellemzően nem a témába vágó választ adott, a gazdasági kérdésekben pedig nem lehettek érdemi érvei Joe Bidennel szemben. A hivatalban lévő elnök egyszerűen egy túlságosan idős ember benyomását keltette: a hangja időnként akadozott, gondolatmeneteiben néha elvesztette a fonalat, és nehézségeket jelentett számára az is, hogy világosan kifejtse az álláspontját.
[…] Az Egyesült Államok történetében 1968 óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő elnök visszalép az elnökválasztástól. Akkor Lyndon B. Johnson – az 1963-ban merénylet áldozatául esett John F. Kennedy alelnöke és 1964-ben meg is választott utódja – jelentette be, hogy nem indul újra, de ő hónapokkal korábban szólt a megméretés előtt.”
Harris vörös posztó a Trumpra szavazók számára, írja Joe Biden visszavonulásával kapcsolatban az amszterdami de Telegraaf című konzervatív-populista napilap:
„Donald Trump és kampánycsapata reméli, hogy valóban Kamala Harris alelnököt jelölik új elnökjelöltnek, ahogy azt Joe Biden javasolta. A republikánusok profitálhatnak ebből. Nem annyira azért, mert a baloldali szavazókat rá lehetne venni arra, hogy Trumpra szavazzanak, hanem inkább azért, mert ez a saját támogatóikat mégjobban mozgósítaná. Harris úgy hat a konzervatív Amerikára, mint vörös posztó a bikára. Egy olyan országban, ahol a választók fele általában otthon marad és nem megy szavazni, ez megváltoztathat valamit?”
Biden új esélyt adott pártjának, írja a londoni The Guardian című független napilap Joe Biden visszalépéséről:
„A közvélemény-kutatások határozottan azt jelezték, hogy Joe Biden novemberben vereséget szenvedett volna Donald Trumppal szemben, aki elítélt bűnöző és a január 6-i felkelés felbujtója volt. Ha Biden ragaszkodott volna a hatalomhoz, majd csúfos kudarcot vallott volna és vissza kellett volna adnia Trumpnak a Fehér Ház kulcsait, akkor az öröksége megsemmisült volna. Így azonban úgy fognak rá emlékezni, mint arra a férfira, aki 2020-ban megmentette a demokráciát, hogy 2024-ben feláldozza saját ambícióit. Ehelyett, bármi történjék is, a 46. elnökre azért fognak emlékezni, mert irányította Amerika felépülését Trump elnökségéből és a koronavírus-járványból, és olyan törvényhozási sikereket ért el, amelyek még sokáig túl fogják őt élni – és ezáltal lehetőséget adott pártjának, hogy ismét legyőzze Trumpot.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
