A Kreni-Promeni mozgalom közölte, hogy a lítiumbányászat ellen tiltakozó 38.000 polgár által aláírt népi kezdeményezés a Köztársasági Választási Bizottságban van, mint ahogyan ezt a mozgalom korábban már többször is jelezte.
A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény értelmében a parlament elnökének 30 napon belül ellenőriznie kellett volna az említett kezdeményezés és az összegyűjtött aláírások valódiságát. A törvény 68. szakaszának 1. bekezdése szerint, amennyiben a házelnök ezt nem teszi meg a megadott határidőn belül, akkor a kezdeményezést elindítottnak kell tekinteni, azaz már a képviselőháznak is kötelessége lett volna azt az első következő rendes ülésén, de legkésőbb 6 hónapon belül szavazásra bocsátania.
A mozgalom emlékeztet, azzal, hogy a parlamentben nem tűzték napirendre a népi kezdeményezést, a hatalom államcsínyt követett el.
– Az államcsíny az, amikor az egyik állami szerv elbitorolja egy másik nyilvános entitás felhatalmazásait. Ezzel a cselekedettel alkotmányt sértettek, és megakadályozták a népi szuverenitás végrehajtását, amit a törvény garantál, miszerint harmincezernél több polgár törvényjavaslatot nyújthat be, és azt a parlament köteles szavazásra bocsátani – írja a Kreni-Promeni.
A mozgalom megállapítja, hogy az alkotmányban megszabott 6 hónapos határidő be nem tartásával a hatalom alkotmányt sértett, továbbá megvárta, hogy két választási ciklus is elmúljon, a Rio Tinto kapcsán pedig média-hadjáratba kezdtek a lítiumért lobbizó cikkek ezreinek megjelentetésével.
– Külön megjegyeznénk, hogy az alkotmánybíróság még mindig nem döntött az ebben a kérdésben benyújtott alkotmányos panaszunkról, miközben sürgős eljárásban fogadta el a Rio Tintóval kapcsolatos hatalmi kezdeményezést. Ezzel megsértették a hatalommegosztás elveit, az alkotmánybírói függetlenséget és a jogállamiságot. A népi tiltakozása lesz az az utolsó cselekmény, amellyel megvédhető az alkotmány és az ország a hatalomgyakorlóktól és a Rio Tintótól. Éppen ezért minden zavargásért és incidensért, ami történni fog, az alkotmányon átgázoló hatalmat terheli majd a felelősség, valamit a nemzetközi közösség azon képviselőit is, akik közvetlenül támogatták a szerbiai demokrácia sárba tiprását – áll a közleményben.
