Rablógyilkosság áldozata lett egy hetvennégy éves, péterrévei magyar asszony. Végtelenül elkeserítő, és a düh járja át az embert, amikor le kell írnia: csak idő kérdése volt, hogy ez bekövetkezik, ugyanis a helyiek már évekkel ezelőtt jelezték, a koszovói romák betelepítése miatt egyre több és egyre komolyabb a gond a közbiztonság területén, és a péterréveiek szerint nemcsak a betelepítettek tehetnek erről.

Az eset után felelősséghárításnak és politikai poénszerzésnek – két legyet egy csapásra – is megfelelt Kiss Igor, a Vajdasági Magyar Szövetség óbecsei szervezet elnökének a bejegyzése a legnépszerűbb közösségi oldalon:

„A Vajdasági Magyar Szövetség és én magam is többször felhívtuk az illetékesek figyelmét, hogy a péterrévei közbiztonsággal komoly problémák vannak. Sajnos ez kell, hogy történjen, hogy bebizonyosodjon az igazunk, mint ahogy az is, hogy az Óbecse községi polgárok jólétével csak a VMSZ foglalkozik. Szeretném világossá tenni, hogy ahogy a migránskérdést is, úgy ezt is napirenden tartjuk és megoldjuk! A megoldás a méltó büntetések kiszabása és a péterrévei rendőrállomás visszaállítása.”

Állítását a péterrévei Szabó Attila tételesen cáfolta azzal, hogy „Deli Andor migrációellenes politikusként 10 év alatt (és mintegy 400 ezer eurónyi fizetés után) sem szólalt fel egyszer sem, vagy tett az ellen, amiért a szülőfalujában száz szám telepítik a koszovói muszlim cigányokat”, és megosztott egy 2015-ben készült videót, amelyen Csikós László, a VMSZ akkori államtitkára elmondta, „a helyi cigányság nem hajlamos a bűnözésre, és csak a helyiek fújják fel a problémát”. Szabó azt is megemlítette, hogy évekkel korábban a péterréveiek egy 120 fős civil járőrszolgálatot hoztak össze. „A legnagyobb támadásokat és ellehetetlenítést pedig épp a VMSZ-től kaptuk. Pásztor István a sajtóban többször, Pásztor Bálint pedig egy helyi lakossági fórumon nevezett minket bűnöző szabadcsapatoknak és ítélte el mélységesen az önszerveződésünket” – olvasható Szabó válaszában, aki szerint a felelősség nem Kiss Igort terheli, hiszen amikor a felsoroltak történtek, akkor ő még ellenzéki politikusként pont ezek az ügyek miatt kritizálta a VMSZ-t.

***

A Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottsága (elnök: Kozma Lívia, alelnök: Lajkó Anett, tájékoztatási tanácsos: Kabók Erika) azt javasolta a tájékoztatási minisztériumnak, hogy ne támogassa a Családi Kör pályázatát, azzal az indokkal, hogy az nem kisebbségi téma. Az illetékes minisztérium bírálóbizottsága viszont pontozta a pályázatokat, és A sokszínűség érték név alatt futó pályázatunk szerintük teljes mértékben megfelel a kiírásnak, kisebbségi témával foglalkozik, így megítélte a támogatást.

E két példa hűen tükrözi, napjainkban hogyan is néz ki a vajdasági magyar érdekképviselet.