Folytatódtak a lítiumbányászat ellen szervezett tüntetések, hétfőn is Szerbia számos városában vonultak utcára az emberek.
Ezúttal Aranđelovacon, Šabacon, Kraljevóban és Ljig településen tartottak demonstrációt.
A kraljevói tüntetéssel nemcsak a Jadar környékén élőket támogatták, hanem a többi környékbeli települések lakosait is, ugyanis a térségben számos helyen végeznek kutatásokat.
Aranđelovacon Marija Petrović aktivista azt mondta, az ottani tüntetés sem csak a helyiekről szól, hanem általánosságban Szerbia minden polgárát támogatni kívánják.
Ljiljana Bralović, a Szerbiai Környezetvédelmi Szervezetek Szövetségének (SEOS) illetékese Ljigben azt üzente, hogy a lítiumbánya nem jelent belépőt az Európai Unióba.
– Ha a bányák ajtói egyszer kinyílnak, akkor az Unió ajtaja örökre bezáródik, mert a szövetségen belül nem akarnak olyan országot látni, ahol piszkos technológiákat alkalmaznak, valamint hatalmas a korrupció és a környezetszennyezés – mondta Bralović az egybegyűlteknek.
– A SEOS augusztus 10-ig adott határidőt, hogy törvénnyel tiltsák be a lítiumbányászatot, azután radikális lépésekre kerül sor. Tiltakozások, útzárlatok lesznek, és mindent megteszünk, amiről úgy gondoljuk, hogy azok révén megszabadulhatunk a külföldi vállalatoktól és az itthoni hazaárulóktól – mondta Bralović.
Ljudi iz Kraljeva pic.twitter.com/UCEzNhQzr5
— Lokalni front (@LokalniFront) July 29, 2024
Vukosav Sredojević ljigi aktivista a sajtónak elmondta, hogy a lítiumbányászattal kapcsolatos kutatások tekintetében ez a település van a második helyen.
– Küzdünk azért, hogy a környezetünk védve maradjon. Itt van a Rajac-hegy, van gyógyfürdőnk, az egész környék tele van természeti kincsekkel és azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon – mondta Sredojević.
A következő napokban egyebek közt Smederevóban, Mladenovacon, Račában, Mionicában, Topolában, Kosjerićben és más településeken is tartanak hasonló tüntetést.
Az elmúlt egy hét során számos szerbiai városban történt hasonló, egyebek közt Valjevóban, Loznicán, Grockában, Negotinban és másutt.
Drakulić: A kénsavas ércfeldolgozás után csak felperzselt, élettelen föld marad hátra