A Legfelsőbb Ügyészség éves jelentése alapján tavaly 1.823 személy ellen indítottak büntetőeljárást környezet elleni bűncselekmények miatt, ami mintegy tíz százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Az elítéltek aránya nem változott, többségük pénzbírsággal szabadul, míg a tényleges börtönbüntetések száma továbbra is nagyon alacsony – olvasható a Nova összefoglalójában.

Míg 2022 és 2023 között a környezet elleni bűncselekményekért feljelentettek száma csupán 10 százalékkal emelkedett, a környezet ellen elkövetett jogsértések több száz százalékos növekedést mutatnak.

A környezet elleni bűncselekmények csoportjába tartoznak: környezetszennyezés; a környezetet szennyező létesítmények és üzemek illegális építése és üzembe helyezése; a környezet védelmét szolgáló létesítmények és berendezések megkárosítása; környezetkárosítás, környezetvédelmi intézkedések megtételének elmulasztása, védett természeti javak megsemmisítése és megrongálása, veszélyes anyagok Szerbiába történő bejuttatása, feldolgozása, ártalmatlanítása és tárolása; nukleáris létesítmények illegális építése, a környezet állapotáról való tájékoztatáshoz való jog megsértése, állatok ölése és bántalmazása, fertőző betegségek átvitele növényekre és állatokra, hanyag állatorvosi ellátás, káros anyagok előállítása állatok kezelése céljából, élelmiszer- és vízszennyezés, erdők pusztítása, erdőlopás, illegális vadászat és illegális halászat.

A környezet ellen elkövetett bűncselekmények elkövetőivel a szerbiai ügyészi és a bírói gyakorlat még koránt sem megfelelően bánik, legnagyobb százalékban pénzbírsággal vagy feltételes szabadságvesztéssel büntetik e bűncselekmények elkövetőit.

A Rio Tinto is egy környezet ellenes bűncselekmény lehet?

A Jadar-projekt, azaz a lítiumbánya lehetséges megnyitása heves reakciókat váltott ki a helyi lakosok és a környezetvédő aktivisták részéről, miután Szerbia államfője egyetértési és stratégiai partnerségi megállapodást írt alá az EU-val a Jadar-völgyben található nyersanyagot illetően.

A Pro Glas a lítiumprojekt kapcsán rámutatott a környezetvédelmi ügyeket jellemző rossz bírói gyakorlatra.

„Egy olyan országban, ahol nagyon gyakran fordulnak elő súlyos környezeti balesetek, naivitás azt hinni, hogy egy magas kockázatú technológiai folyamatot a legszigorúbb környezetvédelmi előírások határain belül tudnak tartani. Ha Finnország, amely a fenntartható fejlődés szempontjából rendszeresen a világ öt legzöldebb országa közé tartozik, környezetvédelmi okokból nem indít lítiumbányászati ​​projekteket, akkor nincs okunk azt hinni, hogy a környezetvédelmi előírásokat szigorúan alkalmazni fogják a fenntartható fejlődés szempontjából. Erre különösen nem a szerb elnök szava vagy egyes külföldi tisztségviselők ígérete lehet a garancia” – szögezte le a Pro Glas.

Mit mond a statisztika?

A 2022-es és 2023-as év között mintegy másfélszer annyi személyt jelentettek fel veszélyes anyagok Szerbiába történő behozatala bűntette miatt. A 165 feljelentett személyből 87 ellen emeltek vádat, és 54-et ítéltek el,  közülük csak kettőt zártak börtönbe.

Erdőpusztítás bűntette miatt 2023-ban összesen 103 fő ügyét vizsgálták, de a bíróságok csupán 30 személy ellen emeltek vádat, és mindössze 18 ítéletet hoztak, melyből csak kettő végződött börtönbüntetéssel. Erdőlopás bűntette miatt 2023-ban 1849 feljelentést vizsgáltak, ebből 287 ítélet született – 157 felfüggesztett büntetés, 78 pénzbüntetés, 7 közérdekű munka és 43 börtönbüntetés.

Összességében a számadatok azt mutatják, hogy a feljelentések legalább felét azonnal elutasítják, tényleges büntetést (pénzbüntetés, közmunka, börtön) pedig – legyen szó bármelyik környezetvédelmi törvény megszegéséről is – esettől függően a feljelentettek 10, ritkán legfeljebb 20 százaléka kap. Vajon egy olyan ország, ami ilyen statisztikákkal rendelkezik a környezet ellen elkövetett bűnök büntetését illetően, valóban készen áll egy lítiumbánya nyitására?