A nyugdíjemelés január előtt lesz, és nem tíz, hanem tizenegy százalékos – jelentette be Aleksandar Vučić államfő.
„Nincs fiskális problémánk, az államadósság 49,4 százalékos, tehát ötven százalék alatti a hazai össztermékhez viszonyítva, ez tökéletesen működik. Az infláció 3,8 és 4 százalék között lesz” – tette hozzá. Az átlagnyugdíj ma csaknem 46 ezer dinár, tizenkét éve még 22 ezer dinár volt. Kijelentette: mindent megtesz azért, hogy a minimálbér ötvenezer dinár fölé emelkedjen.
Siniša Mali pénzügyminiszter az államelnök beszéde előtt két nappal egy televíziós vendégszereplésekor számadatokkal igyekezett bizonyítani, hogy 2021 óta a nyugdíjak 22 százalékkal nőttek intenzívebben, mint az infláció. (A pénzhígulás összességében 37 százalékkal lett nagyobb.) Ugyanebben az időszakban a nettó kereset 64,9 százalékkal emelkedett, ami elmondása szerint azt jelenti, hogy az átlagfizetés 20,1 százalékkal nőtt intenzívebben az inflációnál. Hangsúlyozta: az állam gondoskodott arról, hogy a nyugdíjak és a bérek az infláció mértéke fölé emelkedjenek. A Vajdasági Rádió és Televízió híradása szerint a minimálbér a pénzromlásnál 14,8 százalékkal nőtt jobban.
Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezet elnöke a Biznis.rs portálnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak már régóta elvesztették a versenyt a fizetésekkel. A nyugdíjasok képviselői szerint jó lenne, ha még mielőtt augusztus közepén elkezdődnek a minimálbérről szóló tárgyalások, egyeztethetnének a kormány képviselőivel a nyugdíjak növekedésének 2027-ig szóló előrejelzéséről, az ezzel kapcsolatos stratégiáról. Grujić szerint a nyugdíjak januári új kiigazítása 12 és 14,6 százalék között lehet. Azon kell dolgozniuk, hogy az átlagnyugdíj elérje az átlagbér 50 százalékát. (A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap statisztikája szerint májusban az átlagnyugdíj és az átlagbér közötti arány a nyugdíjasok összes kategóriája esetében 47,3 százalék volt.)
A nyugdíjasszervezetek Szerbia új miniszterelnökének küldött levelükben leszögezték, hogy 2027 végére a járandóság nem lehet alacsonyabb az átlagkereset 55 százalékánál. Ez a tervezettnél valamivel nagyobb nyugdíjemelést jelentene. Ahhoz, hogy a nyugdíjak lépést tudjanak tartani a bérnövekedéssel, a következő két évben évi 18–20 százalékos ütemben kellene növekedniük – mondta Grujić.
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2024 májusában az átlagos nettófizetés 100 170 dinár, azaz 855 euró, az átlagnyugdíj pedig 45 732 dinár volt. Az átlagos összeg erejéig 982 131 nyugdíjat fizettek ki. Az alap adatai szerint összesen 206 967 nyugdíjas kap a minimumnál alacsonyabb nyugdíjat, és 234 414 nyugdíjas pedig a legalacsonyabb nyugdíjösszeget. (Májusban a legalacsonyabb dolgozói és iparos nyugdíj 24 987,67 dinár, a földművesnyugdíj 19 644,64 dinár volt.) Mintegy 200 ezren kapnak a minimálbérnek megfelelő összeget.
Milan Grujić elmondta, hogy nyugdíjas-szakszervezetük a nyugdíjak októberi 10 százalékos emelésére tett javaslatot a kormánynak. „Úgy látom, Aleksandar Vučić elnök a tárgyalások történetében először fogadta el a nyugdíjasok javaslatát. Alapvetően ez azt jelenti, hogy az elemzésünk jó volt a tények alapján, így megismételte ugyanezt. Azzal, hogy számításaink szerint 2025 januárjától 12-ről 14,6 százalékra emelkednének a nyugdíjak, az átlag elérné a köztársasági átlagbér 50 százalékát” – értékelte Milan Grujić, aki szerint minden nyugdíjemelés, legyen bármilyen kicsi is, sokat jelent. Jó, hogy gondolnak a nyugdíjasokra, de még sok változtatásra van szükség ahhoz, hogy a nyugdíjasoknak emberhez méltó életet teremtsenek! (T. M.)
