A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat – írja a szekelyhon.ro.
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk” – idézi az MTI Potápi Árpád Jánost.
A díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból –, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről.
Vajdaságból kitüntették a horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesületet és a Bezdáni Önkéntes Tűzoltó Testületet, valamint díjat kapott Kalapis Sztoján szalézi szerzetes is.
Elsimerésben részesült még Balázs-Bécsi Attila tanár, közösségszervező, Bálint Elemér Imre és Ferencz Tibor önkormányzati vezetők, Furik Rita koreográfus, rendező, viselet- és jelmezkészítő és Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Klub elnöke. A szervezetek közül pedig díjat kapott a Rovás Polgári Társulás, a BorzsaVári magyar népi együttes, a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a Ciprusi-Magyar Baráti és Kulturális Kapcsolatok Társasága és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége.
A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá személyenként vagy szervezetenként egymillió forint jutalom jár.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
