Hosszútávon korlátozná a hitelek kamatait a Szerb Nemzeti Bank. A korlátozás viszont nemcsak a lakás- és készpénzhitelekre, hanem a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre, vagyis az úgynevezett „megengedett mínuszra” is vonatkozik. Amennyiben a bankoknak sikerül egyeztetni és megállapodni, akkor a hitelek nem „szállhatnak” el, a megállapodás pedig a leginkább a folyószámlahitel felhasználóinak kedvez, azok esetében ugyanis a legmagasabb a kamat jelenleg.
Az új törvényjavaslat akkor lép életbe, amikor a most érvényben lévő lejár, vagyis 2025. január elsejétől, írja a Nova.rs.
A 11. cikkely, amely a kamatlábak korlátozására vonatkozik, mindenekelőtt kimondja, hogy a hitelszerződésekben a változó kamatláb nem lehet magasabb, mint a meglévő hitelszerződések súlyozott átlaga (azonos pénznemben), és legfeljebb a negyedével nőhet.
A súlyozott kamatot egyébként a Szerb Nemzeti Bank adatai alapján kapják meg, és egy átlagos jelent. Júniusban a súlyozott kamat a készpénzhitelek esetében 12,1, százalék, ami azt jelenti, hogy a maximális kamatláb az új korlátozás értelmében 15,125 százalék lehet.
Mit jelent ez a folyószámlahitel esetében?
Az új korlátozás vonatkozik majd a hitelkártyákra és a folyószámlahitelre, vagyis a megengedett mínuszra is. Az effektív kamatláb a hitelkártyákra a késedelmi kamat nagysága lehet, és legfeljebb 4 százalékkal lehet magasabb, ami a mostani körülmények között 18 százalékot jelentene. Jelenleg a hitelkártyákra számolt kamat 25 és 30 százalék között mozog.
A folyószámlahitel esetében hat százalékkal növelhető a késedelmi kamat, ami mintegy 20 százalék lenne most. Ez jelentős csökkenés, hiszen a „megengedett mínusz” esetében a kamat most 30 százalék körüli.
Az effektív kamatláb egyébként az az összeg, amely az összes költséget magában foglalja a hitel igénylésénél, ezért a szakértők szerint a Szerb Nemzeti Bank javaslata korrekt, nem túl magas árakat javasol. A Nova.rs szakértője szerint az a gond, hogy a Szerb Nemzeti Bank egyáltalán beavatkozik a privát ügyekbe.
„Ez olyan helyzet, amikor valaki 100.000 euróért akar házat venni, de az állam beleszól, s azt mondja, nem lehet, csak 80.000-et költhetsz rá”, írja a Nova.rs.
