Még a Fidesz szavazóinak negyvennégy százaléka sem ért egyet azzal, hogy a külhoni magyarok képviselőket küldhessenek a magyar parlamentbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült kutatásából, írja a lap.
A magyar kormánypárt, vagyis a Fidesz hívei körében 45 százalékos támogatottságot élvez ez az ötlet, míg a teljes népesség körében csupán húsz százalék értene egyet egy ilyen választójogi törvénymódosítással. Az állítólagos terv elutasítottsága összességében 70 százalékos a megkérdezettek körében.
A Népszava cikke szerint korábban Magyar Péter beszélt először arról, hogy a hozzá eljutott információk szerint a Fidesz hét egyéni választói körzetet alakítana ki Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és Vajdaságban, később pedig Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő is hasonló értesülést osztott meg a nyilvánossággal.
Forrás: Népszava
Nemrég a Népszava, hétfőn pedig a Válasz Online írt cikket arról, hogy a Fidesz valóban vizsgálja a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét. Úgy tudják, a francia mintát vennék át, ahol 2012 óta vannak saját képviselői a külföldön élő állampolgároknak. A lap szerint a választási törvény ilyen módon való átírásával akár egy minden eddiginél gyengébb választási eredménnyel is megőrizhetné kétharmados többségét a kormánypárt.
A Válasz Online cikke szerint a magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először, és azóta több mint 90 százalékuk mindig a Fideszt támogatta. A Fidesz–KDNP lista e választók között.
- a 2014-es parlamenti választáson 95,4 százalékot;
- a 2018-as parlamenti választáson 96,2 százalékot;
- a 2022-es parlamenti választáson 93,89 százalékot szerzett.
Egyre többen élnek a lehetőséggel: míg 2014-ben csak 128 ezer érvényes szavazat érkezett ebből a körből, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. Túlnyomó többségében a szomszédos országokban élő magyar kisebbség szavaz így, néhány ezren vannak, akik a világ egyéb országaiból küldték el levélszavazataikat. Szinte mindannyian annak 2010-es törvénynek köszönhetően szerezték meg magyar állampolgárságot, amit elsőként fogadott el a parlament a Fidesz első kétharmados győzelme nyomán. Magyar nyelvtudást és valaha magyar állampolgársággal rendelkező felmenőt kell felmutatni az állampolgársághoz.
2014-ben egyetlen plusz mandátumhoz juthatott a Fidesz a határon túli levélszavazatoknak köszönhetően, ami egyébként éppen a kétharmados parlamenti többséget jelentette (más kérdés, hogy 2015 elejére ezt a többséget a Fidesz elvesztette két előrehozott választás nyomán). 2018-ban a határon túli szavazatok nem befolyásolták a mandátumok kiosztását, 2022-ben viszont két hely is múlott rajta, egy a hatpárti ellenzéki összefogástól, egy pedig a Mi Hazánktól került a Fideszhez.
Ha ezentúl nem a listás szavazatok közé kevernék a határon túliak szavazatait, hanem saját egyéni jelöltjeik lennének, akkor nem lenne többé bizonytalanság akörül, hogy érnek-e mandátumot a levélszavazatok, hanem a szavazók számától függetlenül biztosan képviselői helyre lehetne váltani őket. Ráadásul ha ugyanúgy nagyjából 70 ezer határon túlinak lenne egy képviselője, mint az Magyarországon belül jellemző, akkor hirtelen nem egy-két, hanem nagyjából hét mandátum múlna rajtuk. A mostani, 199 fős parlamentben ez nagyon sok.
A Válasz Online szerint ha valóban létrehozzák a határon túli választókörzeteket, súlyos belpolitikai konfliktus keletkezhet. Az ellenzék várhatóan élesen tiltakozik majd, hiszen a Fidesz ezzel jelentős számú mandátumot állítana elő magának. A Fidesz válaszul a határon túli magyarság ellenségének, a nemzet árulóinak nevezi majd az ellenzéket. A társadalom, ha lehet, még megosztottabb, az ellenségeskedés hisztérikusabb lesz, ami a határon túli magyar kisebbséget is méltatlan helyzetbe sodorhatja.
