A fagy, a jég és a szárazság az idén hatalmas károkat okozott a szerbiai mezőgazdaságnak, durva becslések szerint akár meg is feleződhet az ágazat aránya a bruttó hozzáadott értékben, ami tavaly kb. négymilliárd euró volt – figyelmeztetnek a szakértők.
Milan Prostran agrárközgazdász a Betának úgy nyilatkozott: a kár a korábban 500 millióra becsültnél jóval nagyobb lesz. Elmondása szerint a mintegy egymillió hektáron termesztett kukorica termésén 300 millió dolláros kár keletkezett, ha a terméskiesés mellett a 170 dolláros tonnánkénti árat is beleszámolják. Hozzátette azt is: Szerbiában a kilencvenes évek végén 145 ezer hektáron volt öntözőrendszer, 2012-ben ez 99.700 hektárra csökkent, ma pedig már alig éri el az 50 ezer hektárt az öntözött terület nagysága.
Prostran azt ugyan nem tudta megmondani, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet ma Szerbiában szárazság miatt elemi csapást kihirdetni, de valamikor erre akkor került sor, amikor a kár meghaladta a mezőgazdasági GDP 10 százalékát.
Prostran szerint az önkormányzatoknak össze kellene írniuk a károkat, hogy pontos kép legyen az országos helyzetről, de élelmezési mérleget is kellene készíteni ahhoz, hogy tudni lehessen, mit lehet kiszállítani külföldre és mit nem.
Más európai országokban is nagy károk voltak a mezőgazdaságban, de ott vannak olyan alapok, amelyek legalább részben megtérítik a gazdák kárát azért, hogy ne hagyjanak fel a gazdálkodással. Szerbiában éppen ennek a hiánya miatt gond lehet majd az őszi vetésekkel.
Miroslav Malešević, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának nyugalmazott professzora szerint 53 éves pályafutása alatt soha nem tapasztalt ilyen aszályos és forró évet.
„Katasztrofális a helyzet a mezőgazdaságban. A kukoricahozamok megfeleződtek, átlagosan 3-3,5 tonna hektáronként, miközben rendes körülmények között 7 tonna. A szójahozamok 200-300 kg hektáronként, holott 2,5-3 tonna kellene, hogy legyen” – mondja Malešević, aki szerint a cukorrépa is bizonyos helyeken kiszáradt, egyedül a napraforgó úszta meg az aszályt. Hozzátette azt is, hogy a helyzet valamivel jobb Közép-Szerbiában, mint Vajdaságban, de ott kisebb területen van vetés.
Zoran Keserović, a kar jelenlegi professzora elmondta: gyümölcsből 300 ezer tonnával kevesebb termett az idén, ami kb. 210 millió eurót tesz ki. Emellett a direkt kár mellett az indirekt kár jövőre várható, ha a következő termést hozó rügyek nem fognak kifejlődni eső nélkül.
Illusztráció: Pixabay
