Egy az elkövetkező három évre szóló reformtervet dolgozott ki a szerb kormány, ezzel szeretné megteremteni annak a feltételeit, hogy élni tudjon a Nyugat-Balkáni Növekedési Tervből megszerezhető támogatási lehetőségekkel. Ebből a forrásból kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatás szerezhető meg, további négymilliárdot pedig kedvező hitelek formájában osztanak ki. A feltételezések szerint a legjobban Szerbia fog járni, ahova 2024 és 2027 között nagyjából 1,63 milliárd euró érkezne.
A szóban forgó titkos kormánytervbe a Radar hetilap nyert betekintést, és az derült ki belőle, hogy az EXPO-projektet átláthatatlan módon szeretné végrehajtani a kormány, azaz 17 milliárd eurót kontroll nélkül fog elkölteni, ugyanis a terv szerint 2027 júniusáig hatályon kívül fognak helyezni minden olyan közbeszerzési törvényt, ami ezt nem tenné lehetővé.
„A csatlakozási tárgyalások 5-ös fejezetének a lezárására vonatkozó követelés szerint Szerbiának össze kell hangolnia a közbeszerzéseit az Európai Uniós joggal. A mi közbeszerzési rendszerünk ezzel összehangban van, de rengeteg kivételt megenged, és nem vonatkozik a nagy értékű közbeszerzésekre. A legnagyobb kivétel alóla az EXPO-ról szóló törvény” – nyilatkozta ezzel kapcsolatosan Vladimir Međak a szerbiai Európai Mozgalomból. Szerinte az, hogy Szerbia végül csak 2027 júniusában akarja összehangolni a közbeszerzési törvényeit az EU-val azt is jelenti, hogy a hatalom csak ámítja a közvéleményt azzal, hogy Szerbia 2027-re készen fog állni az uniós csatlakozásra.
„Nekünk vannak beruházási megállapodásaink Oroszországgal, Kínával, Törökországgal, Azerbajdzsánnal, az Egyesült Arab Emirátusokkal, és ezek is kikerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alól, miközben a nemzetközi megállapodások összehangolása az EU-s törvényekkel ugyancsak feltétele az 5-ös és a 30-as fejezetek lezárásának. Ez azt jelenti, hogy a kormány egyáltalán nem tervezi azt, hogy 2027-ig kész legyen a csatlakozásra” – tette hozzá.
Azt, hogy 2029 lehet a valószínűbb határidő erre az is mutatja, hogy az ország élelmiszerbiztonsági, állat- és növényegészségügyi politikája sem kész még a 12-es fejezet megnyitására, ennek keretében kellene elfogadni a GMO-ról szóló törvényt is, amit 2013 óta halogatunk.
„Ennek a törvénynek az elfogadása a feltétele a Kereskedelmi Világszervezetbe való felvételnek is, amivel le lehetne zárni a 30-as tárgyalási fejezetet” – mondta Međak.
A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) a a választási feltételek javítására vonatkozó javaslatait ugyancsak elhalasztja a kormány e szerint a terv szerint, mégpedig 2025 decemberére – Međak szerint ez azt jelenti, hogy még egy rendkívüli választásokat meg tud addig tartani a régi feltételek szerint.
„Ha az Európai Bizottság elfogadja Szerbiának ez a reformtervét, az azt jelenti, hogy továbbra is elnéz neki dolgokat. Nem lesznek végrehajtva a reformok, de pénzt fogunk kapni. Mindennek köze van a lítiumhoz és minden máshoz, Koszovóhoz is, az ukrajnai fegyverszállításhoz is és egyéb megállapodásokhoz is” – szögezte le Međak.
