„A balkáni országok vasúti közlekedése kissé kilátástalan esetnek tűnik” – írja a német Merkur, Bajorország legolvasottabb napilapja. A Balkán Európa „legnagyobb árvája” a vasút terén – nyilatkozta a vasúti közlekedési szakértő, Sebastian Wilken a lapnak.
Wilken elmondta, hogy Szerbiában, Horvátországban vagy Bosznia-Hercegovinában a vonatozás egyszerűen nem működik jól. Hozzátette, hogy a balti országokban, Lettországban, Litvániában és Észtországban is hasonló a helyzet, de ott jelentős befektetések történnek, ezért a helyzet javulóban van, míg a Balkánon a helyzet meglehetősen reménytelen.
A svájci vasúti rendszert Wilken a példaként említette, ahol „senkinek sem kell aggódnia a helyjegy miatt, mivel mindig van hely, és ha éppen nincs, a következő vonat már 20 perc múlva indul.” Ezzel szemben Franciaországban a TGV gyorsvonatok esetében teljesen más a helyzet: helyjegy nélkül nem lehet felszállni, és bár a gyorsvonatok jól működnek a nagyobb városok között, problémák merülhetnek fel, ha az utas átszáll, és tovább szeretne utazni regionális vonalon. Wilken véleménye a francia vasúti rendszerrel kapcsolatban nem túl pozitív, és hasonlót tapasztalt Spanyolországban is. Ezzel szemben Skandináviában a vonatozás jól működik és gyakran meglepően olcsó.
A skandináv országokban kevesebb vonatjárat van, de minden jól működik, és az átszállások is megbízhatóak. Wilken szerint ezekre a kapcsolatokra az utasok számíthatnak.
A vonatos turizmus kellemes élmény lehet Nagy-Britanniában is, ahol az „Interrail” jegy segítségével olcsón és kényelmesen lehet utazni – tette hozzá Wilken.
