Vladimir Kostić akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy egykor a falvakban az iskolai tanárokat „úriembereknek” nevezték, míg ma már a társadalmi jelentőségük jelentősen csökkent. Kostić elmondta, hogy a tanárok alacsony fizetést kapnak, és „néha a szülők, néha pedig elhanyagolt gyermekeink bántalmazzák őket”.Kostić a 2021-es adatokra hivatkozva elmondta, hogy az általános iskolákban a tanárok 48 százalékának nem volt állandó munkaviszonya, míg a középiskolákban ez az arány 51 százalék volt.
„Egy ilyen egzisztenciális bizonytalansággal a társadalmi és politikai következmények csak sejtehetők. Közelítünk-e ahhoz a ponthoz, amikor csak masochisták lesznek érdekeltek abban, hogy tanítsák gyermekeinket és fiataljainkat?” – figyelmeztetett. Kostić bemutatta a Szerb Tudományos Akadémia két monográfiájának adatait is, amelyek szerint a szerbiai lakosság 0,1 százaléka analfabéta, 6,7 százalékuknak van csak hiányos alapfokú végzettsége, 20,7 százaléknak van befejezett alapfokú végzettsége, és 52,6 százaléknak középfokú végzettsége van.
„Felsőoktatással végzettséggel rendelkezik 5,5 százalék,míg ennél magasabb végzettséggel 14,4 százalék” – tette hozzá. Kostić megemlítette, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint a középiskolai szakmai képzés struktúrája nem követi a környezet igényeit, míg a magasabb képzés túlteng.
„Az első éves alapdiplomás képzésre 113.852 helyet akkreditáltak, tudva, hogy az elmúlt években valójában csak körülbelül 40.000 jelentkező volt a felsőoktatásba” – mondta Kostić. Szerinte az oktatás globálisan új problémákkal néz szembe.
Kostić rámutatott, hogy az oktatásnak fel kell készülnie a jövő generációk számára, és olyan képességekkel és készségekkel kell ellátnia őket, amelyek szükségesek a globális munkaerőpiacon és a nemlineáris karrierúton. Elmondása szerint a szerbiai oktatás minőségét az külső ellenőrzések eredményei tükrözik, amelyek szerint a 15 éves diákok 45 százaléka funkcionálisan analfabéta, míg a kiemelkedő eredményeket elérők száma elenyésző. Rámutatott, hogy ma fontos felismerni azokat az új nyomásokat, amelyekkel az iskola bármely szinten szembesül.
„A felsőoktatási intézmények szabadságának és autonómiájának elveit különböző nemzetközi dokumentumok határozzák meg, de a 2017-es kutatás szerint az összes dimenziója Szerbiában közepesen alacsony szinten van” – állapította meg. Kostić hozzátette, hogy azóta olyan jogszabályi változások történtek, amelyek tovább rontják a helyzetet.
