Mára szinte teljesen kiveszett a személyes levelezés a mindennapjainkból, pedig nem is olyan régen még megerőltettük magunkat, ha kommunikálni szerettünk volna ismerőseinkkel, családtagjainkkal és nem értük be egy odavetett sms-üzenettel.

A világnapot az ausztrál Richard Simpkin alapította 2014-ben. Az író és fényképész célja az volt, hogy elsősorban a gyerekeket, de a felnőtteket is rávegye arra, szakadjanak ki a közösségi média világából és írjanak meg kézzel egy levelet.

Az nem újdonság, hogy az online térben sokkal bátrabbak vagyunk, magabiztosabban fogalmazunk, néha nem is ellenőrizzük, amit leírunk, az önkontrollunk átalakul. Az internet térnyerésével a fiatalok, de sokszor már a felnőttek sem érzik át a leírt szó iránti felelősséget.

A mai világ chat üzeneteiben gyakran kapkodva, csak gyorsan, összecsapva közöljük gondolatainkat, sőt már fogalmaznunk sem kell, előre felkínált elemekből is összedobálhatunk egy levelet, a teljesen ellustultak pedig akár már szavak nélkül, különböző ábrákkal is kommunikálhatnak.

Hol vannak már azok az idők, amikor hosszasan fogalmazgatták leveleiket, titkos üzeneteiket a szerelmesek és annak eljuttatási módját is ki kellett fundálniuk vagy legalább a postáig elmenni és bélyeget venni.

De már azok az évek is távolinak tűnnek, amikor a családtagjainknak, ismerőseinknek képeslapot küldtünk egy-egy utazásról vagy különleges alkalomra, esetleg levelet írtunk személyes üzenettel. Előre felírtuk a születésnapokat, hogy ne felejtsünk el lapot küldeni, elmenni a postára és figyelni, időben odaérjen a levelünk.

Ma már a közösségi média figyelmeztet bennünket, és ha el is felejtettük az illetőt, gyorsan bepótoljuk egy virtuális képeslappal vagy egy egyszerű üzenettel.

Pedig a levélírásnak, a kézzel írásnak nagyon is megvan az előnye és a pozitív hatása. Azon túl, hogy mindenki örül egy szép levélnek, ami a postaládájában megjelenik.

A levélírónak a kézzel írás során nagyon oda kell figyelnie a szavaira, mondataira, és mivel többször átgondolja, formálja mondanivalóját, mielőtt papírra vetné, sokkal felelősségteljesebben fogalmaz. Az írása nem lehet hányaveti, felületes, hiszen önkéntelenül érzi a leírás felelősségét. A végeredmény így sokkal hatásosabb, átgondoltabb és nem utolsósorban elegánsabb lesz.

Ha nem is adjuk fel a megírt levelet, képeslapot, csak odacsempésszük családtagunk reggelije mellé, máris szebbé varázsolhatjuk a napját. Érdemes néha tollal is gyakorolni a levélírást.

Szeptember elseje a levélírás világnapja (Fotó: Pixabay)