Aggasztó adat miszerint a szerbiai fiatalok csaknem negyede volt már depressziós vagy szorongott valami miatt. A felmérések szerint az érintettek fele kér pszichológiai segítséget. Aggodalomra ad okot viszont az is, hogy amikor bekopogtatnak az állami intézmények ajtaján, azok nem mindig nyílnak.
Egy belgrádi diák azt állítja, hogy az államtól kapott pszichológiai támogatásért folytatott küzdelme három évig tartott. Felvette a kapcsolatot az egyetemi poliklinikával és a Mentálhigiénés Intézettel is, de nem ment semmire.
„Túlságosan el voltak foglalva és nem volt elég idejük beszélgetni velem. Egyszerűen nem hallgattak rám eléggé, próbáltam orvost váltani, de végül ezt sem engedték meg, így lemondtam róluk” – meséli a hallgató.
Szakember és kapacitáshiány, az a fiatal, aki nehézséggel szembesül, sokszor egy hónapot is kénytelen várni, hogy szakemberhez kerüljön.
A pszichológusok azt állítják, hogy a mai fiatalok nyitottabbak a beszélgetésre. A tapasztalat viszont az, hogy a fiatalok inkább magánúton kérnek segítséget, az viszont pénzbe kerül.
Az N1-nek sem a poliklinika sem a Mentálhigiénés Intézet nem válaszolt a felmerülő kérdésekre. A Galenika Gyógyszergyár Egészséges húszas évek címmel végzett felmérést a fiatalok egészségügyi szokásairól, az eredmény pedig több mint aggasztó: negyedük depressziós és szorongással küzd. r.
A tavaly májusi tragédiák után megnyílt, úgynevezett CEZAM – Ifjúsági Központ pszichológiai tanácsadó központjának célja a 10-30 év közötti fiatalok ingyenes pszichoszociális támogatása.
Minden fiatalnak, aki időpontot kap, aki időpontot foglal, öt ingyenes, 45 perces foglalkozásra van joga képzett, tapasztalt pszichológusokkal, akik Belgrád különböző intézményeiben dolgoznak.
Felmerül azonban a kérdés – vajon az Ifjúsági Központ csak elszigetelt példa a támogatásra és van-e rendszerszintű megoldás? Az Egészségügyi Minisztérium nem válaszolt az N1 kérdésére.
