A türingiai és szászországi tartományi választások eredménye rendkívül érdekelte a világsajtót, ezért szentelünk neki mi is rendkívüli lapszemlét. Az AfD a legerősebb erővé vált Türingiában, ahol a CDU megelégedett a második hellyel is. Egy stabil kormányhoz azonban a BSW-re (Bündnis Sahra Wagenknecht, azaz Sahra Wagenknecht Szövetsége] és valószínűleg az SPD-re is szükség lenne. A Baloldali Párt, az FDP és a Zöldek veszítettek. A szászországi és türingiai eredmények komoly jelzést küldenek a Scholz-kormánynak, de minden demokratikus erőnek is a bevándorlási politika kapcsán. Történik mindez azon a napon, amelyen 85 évvel ezelőtt a náci Németország Lengyelország megtámadásával elindította a II. világháborút…
„Németországban először nyert tartományi választást szélsőjobboldali párt a második világháború óta, a berlini koalíció pártjai leszerepeltek. Hármuk közül kettő be sem jutott a türingiai tartományi parlamentbe, Szászországban is majdnem hasonló a helyzet” – írja a budapesti Népszava című baloldali napilap és így folytatja:
„A szavazatok 32,8 százalékával a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nyerte a Türingiában vasárnap rendezett tartományi választást – derül ki a Deutsche Welle által közölt előzetes végeredményekből. Második helyre a Friedrich Merz fémjelezte Kereszténydemokrata Unió (CDU) futott be 23,6 százalékkal, harmadik egy 2024. január 8-án alapított párt, a baloldali a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) lett 15,8 százalékkal, negyedikként a Türingiában hatalmon lévő Baloldal, Bodo Ramelow tartományi miniszterelnök pártja 13,1 százalékot kapott, a berlini szövetségi kormány vezető ereje, a szociáldemokraták (SPD) pedig csak az ötödik helyre értek be 6,4 százaléknyi vokssal. A másik két berlini koalíciós párt, a Zöldek, illetve a liberálisok 3,2, illetve 1,1 százaléknyi szavazattal kiestek a 88 fős türingiai tartományi parlamentből.
Tizenegy éves fennállása alatt az AfD most először nyert tartományi választást Németországban, de nem valószínű, hogy kormányt tud alakítani, koalícióra lépni legalábbis senki nem akar vele. Ez azt jelenti – írja a Der Spiegel – , hogy Türingiát minden valószínűség szerint egy CDU–SPD–BSW pártszövetség fogja irányítani 44 fővel, Mario Voigt tartományi frakcióvezető kereszténydemokratáival az élen. Az AfD 32, a CDU 23, a BSW 15, a Baloldal 12, az SPD 6 képviselőt küldhet az erfurti törvényhozásba.
Figyelemre méltó az elégedetlenség, vagyis hogy a 2021-es szövetségi választás nyomán megalakult berlini SPD–FDP–Zöldek koalíció mindhárom tagja leszerepelt, kettő pedig el is tűnik egy időre a tartományi parlamentből. Összehasonlításul: ha az exit poll helytálló, akkor a Türingiát eddig irányító Baloldal–SPD–Zöldek koalíciónak mindössze 18 képviselője maradt a tartományi parlamentben. És miközben az AfD társelnöke, Tino Chrupalla jelezte, hogy bárkivel szívesen tárgyal, Carsten Linnemann CDU-főtitkár a ZDF-nek adott nyilatkozatában elkezdte feszegetni, hogy a Berlinben hatalmon lévő koalíció pártjainak esetleg fel kellene tenniük a kérdést, hogyan vethetnének véget annak a katasztrofális politikának, amely ide vezetett.
Az AfD türingiai frakcióvezetője, Björn Höcke 52 éves, civilben történelemtanár. Ő volt az, aki egyszer a szégyen emlékművének nevezte a berlini holokauszt-emlékművet, nem mellesleg róla mondta ki egy bíróság, hogy szabad fasisztának nevezni.
Türingiában vasárnap 1,7 millió jogosult adhatta le a voksát, 73,5 százalékos részvételi arány mellett győzött a szélsőjobb.
Vasárnap Szászországban is választást rendeztek. Az előzetes eredmények szerint a CDU nyert 31,9 százalékkal, második helyre szorítva a 30,6 százalékos AfD-t. Harmadik a BSW 11,8 százalékkal, az SPD 7,3 százalékot kapott, Türingiával ellentétben pedig a Zöldek átlépték az ötszázalékos parlamenti küszöböt, 5,1 százaléknyi szavazatot szereztek. A Baloldal 4,5 százalékos eredménnyel zárta a megmérettetést.
Az AfD-vel Szászországban sem áll szóba senki, de Michael Kretschmer (CDU) tartományi miniszterelnök figyelmeztetett, hogy pártja győzelme ellenére a tartományi koalíciós tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek. A CDU 42, az AfD 40, a BSW 15, az SPD 10, a Zöldek 7, a Baloldal 6 képviselővel lehet jelen a drezdai törvényhozásban.
Az AfD és a BSW egyébként között van közös vonás. Mindketten kicsit oroszpártiak, ellenzik Ukrajna támogatását.”
A Baloldal, az FDP és a Zöldek veszítettek Szászországban és Türingiában is. Ez előnyt jelent az AfD-nek, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Az AfD jelentős eredményeket ért el a szászországi és türingiai tartományi választásokon. Az ARD és a ZDF előrejelzései szerint a párt vasárnap este messze megelőzte az összes többi türingiai pártot. A párt főjelöltje, Björn Höcke vezetésével mintegy tíz százalékponttal többet ért el, mint a 2019-es államfőválasztáson, és jóval 30 százalék feletti eredményt ért el most. Szászországban a CDU csupán néhány ponttal előzte meg az AfD-t. […]
Türingiában a CDU vezető jelöltje, Mario Voigt eredményét 24 százalék körülire becsülték, és ezzel a második helyre került. Az öt évvel ezelőtti választást megnyerő, majd Bodo Ramelow miniszterelnök Baloldal nevű pártja csaknem 20 százalékpontot veszített, és alig több mint tíz százalékos eredményt ért el. Szászországban a Bal nem lépte át az ötszázalékos küszöböt, Lipcsében viszont két közvetlen mandátumot szerzett, így bejutott a tartományi parlamentbe.
A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely először indult egy tartományi választáson, mindkét tartományi parlamentben a harmadik legnagyobb képviselőcsoport lesz. Az előrejelzések szerint Szászországban a BSW éppen csak valamivel maradt tíz százalék alatt, Türingiában pedig jóval tíz százalék felett áll. Wagenknecht este azt mondta, reméli, hogy pártja részt vesz a kormányzásban.
[…] Alice Weidel, az AfD vezetője »történelmi sikerről« beszélt pártja számára, amely először vált a tartományi választások legerősebb erejévé. A lehetséges koalíciókra tekintettel Höcke azt követelte, hogy legyen vége »a hülye tűzfalbeszélgetésnek«. A «régi pártoknak« most alázatosnak kell lenniük – követelte.”
A madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap szerint a keletnémet tartományi választások politikai földrengést váltottak ki:
„Az ultrajobboldali AfD a legerősebb erővé vált Türingiában és a második legerősebb Szászországban, és a szélsőséges és idegengyűlölő kijelentései már az európai parlamenti választásokon is aggasztóan megszaporodtak. Ez nem kevesebb, mint fenyegetés az egész európai projektre nézve, és arra kényszerít bennünket, hogy ésszel és körültekintően közelítsünk a vitához. Bár ebben a két keletnémet tartományban az AfD a szavazatok több mint 30 százalékát kapta, az úgynevezett tűzfal miatt nem fog részt venni egy tartományi kormányzásban. De ennek a pártnak a sikere világossá teszi, hogy a migráció kérdése mennyire megváltoztatja a politikai térképet. A választásokra mindössze egy héttel a solingeni terrortámadás után került sor, ami tovább szította a migrációellenes diskurzust.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap így ír a türingiai választásokról:
„Az AfD diadala azt bizonyítja, hogy sok szavazót nem nyűgöznek le a hazai titkosszolgálat jelentései, a politikai versenytársak figyelmeztetései vagy az aggódó szerkesztők. Az AfD – ellenszenves vezére, Höcke ellenére vagy miatta – keleten domináns erő. Az a politika, amely a lakosság középosztályát szem elől téveszti ne csodálkozzon, ha a peremek megerősödnek. És az a párt, amelyik a legtöbb hasznot húzza a »tűzfalból«, az az a párt, amelyre azt építették.”
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap megjegyzi:
„A CDU évek óta azt állítja, hogy soha nem fog együtt kormányozni a Die Linke posztkommunista párttal, mert ez az egykori NDK kommunistáinak és a »Berlini Fal pártjának« örököse. De mivel magyarázzák most a kereszténydemokraták, hogy egy baloldali szakadásból létrejött szövetséggel alakíthatnak kormányt? Hisz Sahra Wagenknecht a Kommunista Platform legszélsőségesebb szárnyának volt a vezetője.”
A londoni Financial Times című liberális-konzervatív napilap ezt írja:
„Az eredmények azt tükrözik, hogy Kelet-Németországban egyre inkább növekszik a frusztráció a szövetségi kormánnyal kapcsolatban, amelyet sokan a magas inflációval, a gazdasági stagnálással, a növekvő energiaköltségekkel és az állandó belső vitákkal vádolnak. De az eredmény azt is mutatja, hogy a választók egyre inkább elhagyják a központot a politikai peremen lévő populista pártok javára.”
A milánói Corriere della Sera című, történelmi jelentőségű, 1876-ban alapított, legnagyobb példányszámban kiadott és legolvasottabb olasz liberális napilap megjegyzi:
„Az eredmény megerősíti, hogy 34 évvel az újraegyesítés és a volt NDK-ba fektetett több ezer milliárd euró után a két szövetségi állam lakosságának többsége nem hűséges a hagyományos pártokhoz. Nem fogadják el a döntéseiket, nem értik a kódexeiket, talán nem is osztják a demokrácia fogalmát. Másodosztályú németeknek érzik magukat, vagy ami még rosszabb, külföldinek érzik magukat hazájukban.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap végzetesnek tartja a türingiai és szászországi választás eredményének „keleti jelenségként” való elvetését:
„Ha vasárnap szavaztak volna egy nyugat-német tartományban, a jelzőlámpás koalíció eredménye valószínűleg nem nézett volna ki sokkal jobban. A berlini koalíció szomorú képet mutat. Az emberek nem érzik már jól magukat egymással, az egyetlen dolog, ami még összetartja őket, az a háromoldalú szövetség esetleges bukása.”
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap az AfD és a BSW tartományi választásokon elért eredményét is szövetségi politikai jelzésnek tekinti:
„A választóknak elegük van Olaf Scholzból és egy olyan koalícióból, amely nem tudja ellenőrizni a migrációt, és a kézzelfogható és növekvő gazdasági helyzet ellenére ragaszkodik a klímacélokhoz. Nem lehet a német választókat hibáztatni azért, mert elfogyott a türelmük a rosszul működő kormánypártjaikkal szemben.”
A londoni The Guardian című független napilap ezt fejti ki:
„Az AfD csak keleten állíthatja, hogy felhatalmazása van egy tartomány kormányalakítására. Amíg a többi pártnak sikerül fenntartani a tűzfalat a jobboldali szélsőségesek körül, és megakadályozni, hogy abszolút többséget szerezzenek, hatalmi ambícióik valószínűleg csak álmok maradnak.”
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
