Nagyon hatékony munkát végzett Szabadka város önkormányzata és a Szerb Kormány, hiszen mindössze 48 óra alatt megalakította azt a csoportot, amely koncesszióba adja az eddig állami kézben lévő tömegközlekedést a városban. Két nap alatt kidolgozták a 119 oldalas koncessziós dokumentumot is, amit a kormány illetékes bizottsága jó is hagyott, és amely nagy valószínűséggel napirenden szerepel majd Szabadka képviselő-testületének csütörtökön, vagyis holnap esedékes ülésén, írja összefoglalójában a Magločistač.
A Városi Tanács egyébként augusztus 13-án, egy februári döntés nyomán megalakította azt a szakmai csoportot, amely előkészíti és le is bonyolítja majd a koncessziós folyamatot az utasszállító közvállalatban. Ennek a csoportnak volt a feladata a koncessziós dokumentum kidolgozása is.
A Szerb Kormány illetékes bizottsága megállapítja, hogy Szabadka Város augusztus 15-én eljuttatta a koncessziós dokumentum javasolt változatát a bizottságnak, ami azt jelenti, hogy a 119 oldalas dokumentumot a szabadkai bizottság két nappal a megalakítását követően már el is juttatta a kormánynak.
A jóváhagyás, vagyis a pozitív véleményezés két nappal ezelőtt, szeptember 2-án érkezett meg az önkormányzathoz, amit a Városi Tanács még aznap el is fogadott és javaslatként elküldött a képviselő-testülethez. A csütörtöki ülés anyagában nem szerepel ez a javaslat, de nem kell meglepődni, ha esetleg a holnap esedékes ülésen utólag napirendre kerül. Napirenden egyébként szerepel a Subotica-trans Utasszállító Közvállalat veszteségeinek anyagi fedezetéről szóló pont is.
Mi szerepel a dokumentumban?
„A koncessziós aktus végrehajtásával a lakosság komfortérzetének növekedése, a tömegközlekedés, vagyis a városi és peremvárosi személyszállítás tevékenységének javulása, a fenntartható közlekedési rendszer megvalósulása várható. A koncesszió gazdaságilag és pénzügyileg indokolt, és lehetővé teszi a kiadások csökkentését, a többletbevételeket, valamint a közvetlen és közvetett gazdasági előnyök realizálását, elsősorban az állami, majd a magánszektor számára” – zárul a dokumentum.
Ennek eléréséhez pedig 13,7 millió eurót kell a magánpartnernek befektetni 55 új korszerű autóbusz vásárlásába, 1 millió eurót pedig a buszpályaudvar rekonstrukciójába. A magánvállalat összesen 11 vonalon közlekedik majd a városban, ahol a jelenlegi helyzethez képest két járat megszűnik, két új járatot pedig bevezetnek, illetve további 4 vonalon lesz útvonalváltozás.
Az 5-ös vonal Kisbajmok felől a Radić fivérek utcán keresztül Sándorig közlekedik, a 13-as vonal pedig Makkhetestől a Lifkát érintve Kisbajmokig jár majd. A jelenlegi 8a és 10-es vonal megszűnik, az 1a, 2, 4 és 8-as vonalakon pedig változnak a járat sűrűségei és a megállóhelyek is.
A magánszemély határozza meg az árakat és fizetteti meg a jegyeket, miközben a város megtartja az irányítást.
A dokumentumban szereplő ütemezés szerint a magánpartner kiválasztásának folyamata ez év decemberében kezdődik. Jövő áprilisban kezdődik az előkészítő időszak, jövő májustól 2026 novemberéig a járművek és felszerelések beszerzése. Amíg azok meg nem érkeznek, a jelenlegi buszokat használják majd, amelyeket a dokumentum „nem megfelelőnek” minősített. A megfizettetést jövő májustól kezdené a magáncég.
Végül, de nem utolsósorban, hiszen talán ez a legfontosabb, amikor a fent felsoroltak megtörténnek, a jelenlegi Subotica-trans Utasszállító Közvállalat, amely több mint száz éves múlttal rendelkezik, csődbe megy, vagy valamilyen más módon történik meg a likvidációja, összes alkalmazottja pedig a magánvállalkozáshoz kerül. Ennek a cégnek az állapotát jelzi a csaknem félmilliárd dináros költségvetési támogatás, ennyit kapott a várostól ugyanis a múlt évben.
A város azonban továbbra is támogatni fofja a Subotica-transot. Az 500 millió helyett 290 millió dinárt terveznek adni a magánszemélynek „koncessziós díjért”, vagyis a realizált bevétel és a kilométerenkénti vezetési költség különbözetéért.
Mi is az a koncesszió?
A koncesszió gyakorlatilag egy partnerség a közszféra és a magánvállalkozások között, amelyet azért kötnek mert ez értéktöbbletet hoz létre az adott területen ahhoz képest, mintha csak az állam végezné a munkát. Koncessziós megállapodásokat jellemzően olyan ágazatokban kötnek, mint a közúti és vasúti közlekedés, reptéri szolgáltatások, hulladékgazdálkodás, energiaellátás, vagy akár a parkolóüzemeltetés.
