A korábbi  nőügyi minisztériumot erény- és erkölcsügyi minisztériummá alakította az új rezsim Afganisztánban, jelenleg pedig az új törvények rendszerszintűen fosztják meg az afgán nőket jogaiktól, szabadságaiktól.Ez egyébként már 1996 és 2001 között is működött, egyfajta erkölcsrendészetként, amely a saría törvények betartását igyekezett kikényszeríteni. Az új törvények kapcsán a nemzetközi közösség és a szervezetek nemi alapú apartheidről beszélnek, amely ellen jogi lépéseket kellene tenni.

Sehol a világon nem látott háború a nők ellen

A tálibok nemrégiben hozott döntése alapján, amely Richard Bennett ENSZ különmegbízott belépését  is megtiltotta Afganisztánba, egybeesett egy csomó olyan panasz érkezésével, amely az emberi jogok csorbításáról szóltak. A tálibok jelenlegi cselekedetei rávilágítanak az egyre növekvő szakadékra amely az ígéreteik és a helyszínen tapasztalható valóság között tátong. Az egyébként is félelemben, elnyomásban élő afgánok jövője egyre kérdésesebb, a rezsim emberi jogi teljesítménye vizsgálat alatt áll, az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa pedig kiemelte, hogy Afganisztán de facto hatóságai által tett ígéretek és egyre elnyomóbb gyakorlataik közötti növekszik a szakadék.

A tálibok ugyanis új politikai hozzáállást vezettek be, amely számos esetben csökkenti az emberi jogokhoz való hozzáférést, kitérve az oktatásra, munkára, véleménnyilvánításra, gyülekezés szabadságát.Hiteles jelentések szerint kivégzések, kényszerű eltűnések, önkényes őrizetbe vételek, kínzások és kitelepítések történtek. A legsebezhetőbb csoportok, köztük a nők és lányok, etnikai és vallási kisebbségek, fogyatékkal élő személyek, elűzöttek és LGBTQ+ egyének különösen súlyosan érintettek.

Annak ellenére, hogy a tálibok biztosították, hogy a korlátozásaik, különösen az oktatás terén, átmeneti jellegűek lesznek, a valóság egészen más képet mutat. A szakértők rámutattak, hogy a nőkkel és lányokkal szembeni diszkrimináció az elmúlt évben jelentősen fokozódott. A tálibok politikája extrém uralmat gyakorol a nőkre és lányokra, amit a szakértők szerint nemi üldözésnek tekinthetünk – ez pedig emberiség elleni bűncselekmény.

Új szabályok a nők számára

Közigazgatás
Az új rezsim egyik első, szimbolikus intézkedése az volt, hogy a korábbi nőügyi minisztériumot erény- és erkölcsügyi minisztériummá alakította. Ez egyébként már 1996 és 2001 között is működött, egyfajta erkölcsrendészetként, amely a saría törvények betartását igyekezett kikényszeríteni. A minisztérium felel a nők öltözködését, oktatását és egyéb lehetőségeit szabályozó rendeletekért.

Oktatás
Afganisztán az egyetlen ország jelenleg a világon, ahol a tizenéves lányok nem járhatnak iskolába. A tálibok több mint 20 rendeletet hoztak a lányok oktatásával kapcsolatban, mindegyikkel újabb és újabb korlátozásokat bevezetve. Az afgán lányok mindössze hatodik osztályig járhatnak iskolába, így a középfokú oktatásban nem vehetnek részt. A tilalmat 2022 decemberében kiterjesztették az egyetemekre is.

Mozgásszabadság és nyilvános terek
2021 decemberében bevezették a mahramrendeletet. E szerint a nők kizárólag egy férfi kísérővel indulhatnak el 72 kilométernél hosszabb utazásra. Ez lehet a férjük vagy más férfi rokonuk. Külföldre egyedül nem utazhatnak. 2022 májusa óta a nők csak szükség esetén hagyhatják el az otthonukat. Az Amnesty International szerint a megtorlástól való félelem és a férfi kísérő megszervezésének gyakorlati nehézségei egyébként is sok esetben arra kényszerítik a nőket, hogy otthon maradjanak. A rendeletek korlátozzák a nők belépését a nyilvános parkokba, edzőtermekbe, fürdőkbe, kávézókba, éttermekbe is. Az autósiskolákat arra utasították, hogy ne állítsanak ki jogosítványt a nőknek. A vidámparkokban először nemek szerint kellett elkülöníteni a látogatókat, a nők vasárnaptól keddig látogathatták ezeket, a férfiak szerdától szombatig. Tavaly novemberben azonban teljesen kitiltották a nőket a vidámparkokból.

Öltözködés
2022 májusában azonnali hatállyal elrendelték a nők számára a teljes testet elfedő burka viselését nyilvános helyeken. A burka viselése a tálibok szerint tiszteletet parancsol a nők iránt. A rendelkezés szerint a nem nagyon fiatal és nem nagyon idős nőknek az arcukat is el kell fedniük, amikor nem családjukból származó férfival beszélnek, hogy ne legyenek kihívóak. Szintén tavaly májusban kötelezték a tévécsatornákat arra, hogy női műsorvezetőik teljesen takarják el az arcukat adás közben.

Munka
A nők munkához való jogával kapcsolatban a tálib kormány nem hozott általános rendeleteket, vagy minden nőre vonatkozó munkavállalási tilalmat – olyanokat azonban igen, amelyek jelentősen szűkítették a nők foglalkoztatási lehetőségeit a közszférában és a magánszektor bizonyos szakmáiban. Azt 2022 decemberében teljesen megtiltották nekik, hogy civil szervezeteknél dolgozzanak. Becslések szerint 2022 negyedik negyedévében a női foglalkoztatás 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint a válság előtt. A férfiak foglalkoztatási szintje ugyanebben az időszakban csak hét százalékkal csökkent. A nők munkaerőpiaci részvételének meghatározó formája az otthoni önfoglalkoztatás lett.

Családon belüli erőszak
Az elmúlt két év történései a családokon belül is feszültséget teremtettek, emiatt az afganisztáni háztartásokban jelentősen nőtt a családon belüli erőszak. A nők az esetek nagy részében nem jutnak védelemhez, például menedékhelyhez, és korlátozottan érhető el számukra a megfelelő jogi védelem is.

Kényszerházasság
A lányok és nők beleegyezés nélküli házasságkötése már a tálib hatalomátvétel előtt is elterjedt gyakorlat volt Afganisztánban, és bár 2021 végén a hatóságok rendeletben rögzítették, hogy a nőknek bele kell egyezniük a házasságkötésükbe, a kényszerházasságok száma azóta is meredeken emelkedik. Vannak családok, ahol már a 7-8 éves korú lányokat is kényszerházassággal adják férjhez.

A legújabb törvényeket pedig augusztusban hozták meg, ezek alapján

nem énekelhetnek és nem hallathatják a hangjukat a nők nyilvános helyeken Afganisztánban. A tálib vezetés alá került államban a bűn és erény törvénye szó szerint értendő: a nők hangja túl intim, ezért nyilvános helyeken nem szavalhatnak és olvashatnak hangosan – írta a CNN a héten elfogadott törvényről, amelyet jóváhagyott a 35 milliós muszlim ország legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Hibatulla Ahundzáda.

A törvény 13. pontja kimondja, hogy a nők testének teljes elfedése mások megkísértésének megakadályozását szolgálja. Teljesen el kell fedniük magukat nem muszlim nők előtt is, a ruházat nem lehet sem rövid, sem túl szűk. A nők nem nézhetnek olyan férfira, aki nem a házastársa vagy vérrokona, ugyanígy a férfiak sem nézhetnek a nőkre.Az erényt és bűnt taglaló törvény az első ennyire nyíltan vállalt deklarációja a nők jogainak visszaszorításának a hatalomba 2021-ben visszatért táliboknál.

Nemi apartheid mint jogi eszköz

A tálibok hatalomra jutásának második évében a nemzetközi szervezetek és jogvédők széles körű összefogást sürgetnek. Az Amnesty International és a Jogászok Nemzetközi Bizottsága idei májusi jelentésében azt írják, a tálibok háborút folytatnak az országban a nők ellen, ezért szerintük meg kell vizsgálni, hogy a nemi üldöztetés emberiség elleni bűncselekményként értelmezhető-e.

Az ENSZ szakértői tavasszal egy hetet töltöttek Kabulban és Mazari-Saríf városában, majd az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé terjesztett jelentésükben ők úgy fogalmaztak, jelenleg az Afganisztánban élő nők és lányok helyzete a legrosszabb a világban, és a szélsőséges nemi alapú diszkrimináció is példátlan.

„Soha nem volt még ilyen sürgető a nők és lányok alapvető jogaitól való súlyos megfosztás kezelése és megszüntetése” – írták.

„Nemi apartheidnek hívják, amit a tálibok minden egyes nap a nőkkel tesznek szerte az országban.” – mondta Fawzia Koofi, az afganisztáni parlament korábbi alelnöke nemrég a Sky Newsnak.

Nemzetközi szakértők szerint a nemi apartheid fogalmának nemzetközi jogba való beemelése önmagában nem jelentene megoldást, de lehetőséget és eszközöket adna a cselekvéshez, ahogyan egy globális mozgalomnak köszönhetően Dél-Afrikában is sikerült felszámolni az apartheid rendszert. A nemi alapú apartheid abban különbözik az általános nemi alapú megkülönböztetéstől, hogy ez esetben egy kormányzat szisztematikusan különíti el a nőket a férfiaktól, és szisztematikusan el is nyomja őket – és pontosan ez történik most Afganisztánban.

Tüntetnek az afgán nők

Az elmúlt hetekben rengeteg videó jelent meg a közösségi médiában, ahol afgán nők énekelnek, egyedül, vagy éppen csoportosan, néhol arcukat felfedve.

„Sem parancs, sem rendszer sem pedig egy férfi nem foghatja be egy afgán nő száját” – áll az egyik videóban.

UN News

Címkék: Afganisztán nő nők