Nem kell aggódni, nincs ok a pánikra – ez a kijelentés a politikusaink mantrájává vált, ugyanis amikor aggodalomra adó ok kapcsán elébük teszik a mikrofont, azonnal közlik, hogy nincs semmi baj, a kialakult helyzet normális.
Hiába az égő szemétdombok, a kiszáradó folyók és a halpusztulás, a bezárt éjszakai ügyeletek, a leépítések és persze olyan projektek és ügyek újraindítása, amelyekről egyszer már döntöttek, ezek a problémák a Szerbiában élő polgárok többségét, valamint a politikusokat nem zavarja.
Ha az országnak lenne szlogenje, az valószínűleg az lenne, hogy nincs ok az aggodalomra, vagy az hogy mi csakis az önök érdekeit tartjuk szem előtt. Hiszen bármilyen megfogalmazott aggodalomra ez a válasz, és lehet, hogy ezt a politikusok még el is hiszik. A nyár során a híreket követve azonban két fontos dolog rajzolódhatott ki előttünk:
- A Szerb Haladó Párt és a koalíciós partnerei alkotta hatalom bármit megtehet
- A lakosok szinte minden döntés előtt fejet hajtanak
Mindannyian emlékszünk arra, amikor nagy tüntetéssorozat után végülis jegelték a Rio Tinto bányával kapcsolatos projektet, megnyugtatták az embereket, hogy nincs ok a pánikra, hiszen nem lesz a bányából semmi. Majd lementek a választások (ismét) és hirtelen:
A lítium tulajdonképpen nem is káros, a bányászása biztonságos, a lakosokkal törődni fognak, így a bánya projektjét ismét megnyitották. Ez fog minket a gazdasági stabilitás felé vinni, a kormány különböző munkacsoportokat állít össze,
és mindenben a lakosok igényeit fogják figyelni, ha bármelyik teszt elbukik, akkor azonnal lezárják a projektet.
Ezt azonban nyilván senki nem hiszi el, miután úgy rángatták elő ezt a projektet a semmiből, hogy gyanúsan készen állt, és gyanúsan gyorsan haladtak a megbeszélések is, nyilvánvalóvá vált, hogy valójában soha nem is tervezték azt, hogy nem nyitnak lítiumbányát Szerbiában. Voltak tüntetések, megbeszélések, de összességében nyilvánvaló, hogy mi történik:
Ha a Szerb Haladó Párt elhatározza, hogy igenis lítiumot fogunk bányászni, akkor lítiumot fogunk bányászni, és kész!
Nagyon gyorsan változhatnak a dolgok
Hasonló dolog történt a szabadkai Subotica-Trans közvállalattal is, amelyet szintén hosszabb ideje próbálnak magánkézbe juttatni. Voltak ezzel kapcsolatban szintén felhördülések, születtek cikkek, meg is nyugtatták a lakosokat, hogy szó sincs arról, hogy a közvállalat magánkézbe kerülne (mint a Szerb Villanygazdaság esetében, ami kapcsán szintén szó sincs a magánosításról), hanem aztán valahogy mégis itt állunk szeptember elején és bizony koncesszióba kerül a közvállalat, hiszen nem bírják tovább a működési költségeket fenntartani.
Koncesszióba adja Szabadka a Subotica-transot, nem bírják tovább
Természetesen itt sincs ok az aggodalomra, nem fog semmi változni, és kizárólag a lakosok elégedettsége miatt szükséges ez a lépés.
Fonálféreg a vízben
A lítium kapcsán sokat mondogatják, hogy természetesen minden rendelkezést úgy fognak meghozni, hogy a környezet és a lakosok épsége megmaradjon, hiszen ez a legfontosabb a kormánynak is. Ha végignézzük a híreket, akkor láthatjuk, hogy elég rosszul állunk ezen a téren is.
Újvidéken Macron tekinthette meg a távolban füstölgő újvidéki égő szeméttelepet, ami hetek óta károsítja a lakosok egészségét, de nem csak Újvidéken, más városokban, településeken, köztük Adán is is lángra kapott a szemét a nyár során, amit el sem lehetett oltani. Légszennyezettség azonban szinte nincs is az országban, hiszen alig pár kategória megszüntetésével még Belgrádban is tisztább lett a levegő -papíron.
Arról is rengeteg hír érkezett, hogy sok helyen az önkéntesek kézzel, az iszappal küzdve mentették a halakat, mert egyes helyeken annyira kiszáradt a folyó, hogy komoly halpusztulást idézett elő. Ha már vizeink tisztaságáról, és állapotáról gondolkodna, kérdezze meg topolyai ismerőseit, hogy az elmúlt X évben sikerült-e bármit elérni a Krivaja folyóval, valamint az orrfacsaró bűzzel kapcsolatban, nem fog meglepődni a válaszon.
Vizeink tisztasága fontos kérdés, így érezhették az újvidéki lakosok is, akiknek ivóvizükben fonálférget találtak.
Aggodalomra azonban itt sincs ok, hiszen a polgármester is elmondta, a vizet rendszeresen ellenőrzik, és most, hogy kiderült ez az apró baki a fonálférgekről, mégjobban ellenőrizni fogják a vizet. Remélem azért ettől minden újvidéki lakos meg is nyugodott.
Minden rendben lesz
Az augusztusi hírek kapcsán amire még sokan felfigyeltek, az az, hogy Bajmokon és Csantavéren megszüntetik átszervezik az éjszakai ügyelet munkáját, és a munkát a Szabadkai Sürgősségi Központ fogja átvenni. Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere szerint amint felvesznek tizenkét orvost, azonnal visszaállítják a munkát, addig pedig aggodalomra semmi ok, a szabadkai ügyeletet tessék hívni, ha baj van. A lakosok, legalábbis a csantavériek petíciót is írtak, az ombudsmant is keresték, de süket fülekre találtak. Általában a választások környékén szokták az éjszakai ügyeletet megszüntetni Csantavéren, amit aztán a listavezető hangzatos bejelentések a pártsajtó jelentős képviseletének jelenlétében vissza is állítat, most azonban nem tudni, hogy lesz-e ilyen trükk. Az biztos, hogy a lakosok aggódnak, hiszen sürgős esetben minden perc számít, és bizony a szabadkai mentőnek ki is kell érnie Csantavérre.
A két településen eközben volt is baj, Csantavéren egymás után két baleset, Bajmokon pedig szintén autóbaleset történt, itt két ember életét is vesztette.
Az országban minden rendben
Mindeközben persze egymást érik az olyan hírek, hogy éppen melyik szerbiai faluban melyik férfi verte agyon élettársát, feleségét, gyerekét, partnerét, anyját, nagyanyját. Egymást érik az ittas vezetéses ügyek, az autóbalesetek, az országban egyre több a függőségben szenvedő, felütötte fejét a szerencsejáték függőség.
De nincs ok az aggodalomra. Érkezik a vonat. Érkezik az EXPO 2027, a stadionok. Érkezik a haladás, és
bár van akinek nincs annyi pénze a bankkártyáján, hogy vonatjegyet vásároljon, azért szegénység már alig van az országban – legalábbis Vučić elnök szerint.
Alig indult el az új rendszer, máris problémákba ütköznek az utasok
Engem őszintén kezd érdekelni az, hogy a lakosok mikor kezdhetnek el pánikolni? Mi számíthat akkora gondnak, hogy elkezdhetjük megélni az érzéseinket, mikor elégedetlenkedhetünk, úgy, hogy azt az illetékesek komolyan is vegyék, és nem azért mert nincs jobb dolgunk, és mindenáron panaszkodni akarunk, hanem mert, ahogy a fenti példákból is látszik: minden okunk megvan rá.
