Az elmúlt időszak legmelegebb nyara van mögöttünk, s a fürdőidény a szokásosnál melegebb szeptemberi napok miatt még mindig tart. A nyár folyamán a legnagyobb hőségben mindenki ott hűtötte le magát, ahol tudta: ki medencékben, ki pedig a természetes vizekben. De tudjuk-e, hogy milyen állapotban vannak a vizeink? Ki ellenőrzi, és mi alapján határozható meg, hogy az adott víz alkalmas-e a fürdőzésre, vagy sem? Kérdéseinkre a vizek állapotáról dr. Zorica Mamužić Kukić, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet higiéniai osztályának vezetője válaszolt.
Mit és milyen időközönként vizsgál az intézet?
Az, hogy egy adott objektumot vizsgál-e a Közegészségügyi Intézet, tulajdonképpen azon múlik, hogy az adott fürdőhelyet működtető intézmény vagy magánszemély kérvényezi-e a vizek vizsgálatát, vagy az illetékes egészségügyi felügyelőség esetleg elrendeli-e a vizsgálatot. Amennyiben igen, akkor a Közegészségügyi Intézet elvégzi a mintavételt. Az eredményről azonnal értesíti a működtetőt, és ha valamilyen, az előírásoktól eltérő eredményt kap, akkor a felügyelőség el is rendeli a megfelelő eljárást, amelyet követően újra mintavétel következik. Az eredményt minden alkalommal köteles kitenni a működtető jól látható helyre, hogy a szolgáltatást igénybe vevők láthassák, biztonságos, alkalmas a víz a fürdőzésre.
– Abban az esetben számít higiéniai-egészségügyi jelentőségűnek egy adott hely, ha sokan járnak oda. Ezért nagyon fontos, hogy ellenőrzés alatt legyen. A szabályzat, ami a medencékre vonatkozik, előírja, hogy az objektumnak rendelkeznie kell az egészségügyi és higiéniai feltételekkel, annak ellenére, hogy mekkorák. A nagyságtól, a látogatók számától és a felszereléstől is függ, hogy milyen gyakran javasolt ellenőrizni a medencék vizének állapotát, de az nem lehet kevesebb havi egy alkalomnál. A fedett medencéket például egész évben ellenőrizzük, a nyitottakat csak idényben. Az előbbieket havonta legalább kétszer, és azok általában megfelelnek az előírásoknak. Amennyiben van minimális eltérés, értesítjük a működtetőt és a felügyelőséget is, elvégzik a megfelelő fertőtlenítést, és újra mintavételezünk – magyarázza dr. Mamužić Kukić.
Nagyobb szennyeződés nem volt
A Szabadkai Közegészségügyi Intézet az év eleje óta 40 medencét ellenőrzött, ez 166 mintavételt jelent. Fontos kiemelni, hogy a szabályzat megkülönbözteti azokat a paramétereket, amelyek hatással vannak az emberek egészségére, valamint azokat, amelyek csak műszaki indikátorok. Ezek az utóbbiak megmutatják, hogy a víz feldolgozásánál megfelelőek-e a körülmények.
– Sok eltérés van például a pH-érték esetében, amit korrigálni kell, de nincs az ember számára egészségügyi jelentősége, hacsak nem extrém eltérésről beszélünk. A klór magasabb koncentrációja is előfordul, azonban ez az adat nemcsak magától a víz fertőtlenítésétől származik, hanem a fürdőzők viselkedésétől is – teszi hozzá a szakember.
Az augusztus utolsó hetéből származó adatok szerint a két szabadkai medence, a palicsi akvapark, a pacséri fürdő, a bácskossuthfalvi REKI mind megfeleltek az előírásoknak, a medencéikben a fürdés biztonságosnak mondható. A doktornő azonban hangsúlyozza, hogy ezek mindig pillanatnyi állapotok, és mivel állandóan változó környezetről van szó, a tavak esetében pedig élő környezetről, soha nem lehet biztonsággal azt állítani, hogy a következő napokon sincs semmilyen baktérium vagy más a vízben, hiszen rengeteg ember megfordul ott, változnak a körülmények. Ráadásul nem minden alkalommal ellenőrzik minden medence vizét. Ennek ellenére és az extrém meleg nyár mellett sem fordult elő tömeges megbetegedés, amely a fürdőkből származott volna, legalábbis az intézetnek erről nincs tudomása.
– Ki kell emelni, hogy a működtetők, a lelkiismeretes tulajdonosok nagyon gyorsan reagálnak. Nagyon jó az együttműködésünk a tartományi egészségügyi felügyelőséggel is, ők rendelik el, hogy muszáj ellenőrizni, és ellenőrzik, hogy végrehajtották-e a mi ajánlásainkat. Hosszabb tiltás emiatt nem volt, mert amint bebizonyosodik, hogy nem alkalmas valami miatt a fürdésre a medence vize, azt azonnal cserélik, és fertőtlenítik az egész területet és a medencét is. Nincs arról adatunk, hogy tömegesen betegedtek volna meg az emberek. Volt példa, hogy mikrobiológiailag nem feleltek meg a vizek, de a gyors reakciónak köszönhetően nem lett gond. Tény, hogy az elmúlt években egyre tudatosabb mindenki, egyre többen a működtetők közül is lelkiismeretesebbek, és ellenőriztetik a vizet – magyarázza.
A fürdőzők felelőssége és felelőtlensége
Hangsúlyozottan kiemeli, hogy ugyan banálisnak tűnhet, és tulajdonképpen az egyén gyakran nem is gondol bele, de a fürdőzők felelőssége is, hogy az adott helyen milyen minőségű a víz. Egyáltalán nem elegendő, hogy a működtető tulajdonos betartsa az előírásokat.
– Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy zuhanyozni kell fürdés előtt és után, a toalett használata pedig kötelező. Sajnos a mai napig vannak esetek, hogy az emberek a fürdőzéskor nem használják a toalettet. Olyan is előfordul, hogy valaki szándékos szennyezi be a vizet. Az is nagyon fontos, hogy lezuhanyozzunk, mielőtt a vízbe megyünk, hiszen a naptej és a szennyeződések a vízbe jutva nagyon jó alapot adnak a mikroorganizmusok szaporodásához – magyarázza dr. Mamužić Kukić.
Szavai szerint a leggyakrabban előforduló baktérium a medencék vizében és a parton is a Pseudomonas aeruginosa, ami az erre érzékenyeknél szemgyulladást, bőrgyulladást okozhat, s tulajdonképpen mindenhol jelen van. Ezért nem ajánlatos a medencék szélén ülni, hiszen a vizes, meleg helyek nagyon jó környezetet biztosítanak a baktériumok elszaporodásához, a pseudomonas pedig meglehetősen ellenáll a klórnak.
Miért nem alkalmas a fürdésre a Palicsi-tó?
A Palicsi-tó, ahogyan a korábbi években, idén sem alkalmas a fürdésre. Ha csak a bakterológiai mutatókat néznénk, akkor az az elmúlt években javuló tendenciát mutat, és nem jelent veszélyt, de a szakértő kiemeli, ők nem csak az alapján állapítják meg, hogy egy víz alkalmas-e a fürdésre, vagy sem, hogy van-e benne baktérium, ami veszélyes lehet az egészségünkre.
– Van egy nemzeti indikátorlista. 10 minőségi paramétert nézünk, és egy átlagot, egy indexszámot kapunk a végén. Nem mindegyik indikátornak ugyanolyan a jelentősége, de az eredmények alapján júliusban sem volt jó a víz minősége. A Palicsi-tó fizikai és vegyészeti, valamint hidrobiológiai adatok miatt nem felel meg az előírásoknak. Ami miatt a 4., sőt, sokszor 5. kategóriába soroljuk, az az átlátszósága, hiszen nem tudhatjuk, hogy mi van a víz alatt, ha tíz centiméter mélyre sem látni, hisz a fizikai sérülés veszélye fennáll. A cianotoxinok jelenléte érzékenyeknél komoly tüneteket is okozhat, és ebből is akad a vízben – mondja a doktornő.
A Szabadkai Közegészségügyi Intézet a Palicsi- és Ludasi-tó esetében rendszeres ellenőrzést, úgynevezett monitoringot végez, erre szerződése van a várossal. Ezért jelenthető ki, hogy például a Palicsi-tó vize nem alkalmas a fürdőzésre. Egyetlenegy mérés alapján viszont ez nem mondható el, az minden esetben csak egy pillanatnyi állapotot mutat egy vízfelület esetében.
A Topolyai-tó
Észak-Bácska egyik legnépszerűbb kiránduló- és fürdőhelye a Topolyai-tó. A közegészségügyi intézet az elmúlt években több alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a tónak a vizét nem ellenőrzik rendszeresen, így nem is mondható el, hogy az alkalmas-e a fürdésre, vagy sem.
Topolyán 2021-ben megalakult az Aquatop vállalat, amely a tó körüli területet tartja karban. Ivanics Zoltán, a vállalat igazgatója kérdésünkre, miszerint ellenőrizték-e a tó vizének minőségét, e-mailben megküldte a június 23-án végzett mintavétel eredményét, és annyit írt:
„A tó vize fürdésre alkalmas – az analízist végző szerv feladata a fürdőzésre alkalmatlan víz meghatározása és megfelelő intézkedések elrendelése…”
Draga Kolar, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet vegyészmérnöke lapunknak elmondta, hogy a minőségi indikátorok alapján megállapították, hogy a harmadik mólónál június 23-án vett minta alapján a víz minősége rossz, 53 pontot kapott. Több paramétert is néztek: többek között a víz hőmérsékletét, pH-értékét, a víz vezetőképességét, oxigénmennyiségét, foszforsav- és nitrogéntartalmát, a coliform baktériumcsírák jelenlétét.
„Ez az egyetlen mérés, amit ebben az évben a Topolyai-tónál végeztünk. Ez egy élő víz. Abban a pillanatban, ott akkor, június 23-án ezeket az eredményeket kaptuk. Akkor rossz minőségű volt a víz. Ahhoz, hogy egy vízről kijelenthető legyen, hogy alkalmas-e a fürdésre, vagy sem, egy állandó monitoringra van szükség” – magyarázta a vegyészmérnök.
A Topolyai-tó vizét az idén csak egyetlenegy alkalommal vizsgálták