Miután kiderült, a tajvani Gold Apollo vállalat gyárthatta azokat a személyi hívókat, amelyekből több ezer robbant fel egyszerre Libanonban és Szíriában, sajtótájékoztatót tartott a Gold Apollo vezetése. Kora délután a magyar kormány hivatalosan is reagált az ügyre. Az Index.hu beszámolója szerint a vállalat elnöke, Hszu Csing-kuang azt mondta, nem ők gyártották a Hezbollah fegyveresei által használt AR-924-es személyi hívókat, noha néhány maradványon ott volt a céges matrica, hanem egy európai, nevezetesen budapesti székhelyű vállalkozás.
Az APNews és a Reuters is idézte a tajvani vállalat közleményét, amely szerint megállapodásuk értelmében a Gold Apollo felhatalmazta a BAC Consulting Kft.-t, hogy bizonyos térségekben használhatja a márkajelzésüket az értékesítéshez, de a termékek tervezése és gyártása kizárólag a BAC felelőssége.
Az Index.hu rákeresett az Opten céginformációs rendszerben, ahol az derült ki, hogy a BAC Consulting Kft.-t 2022-ben alapították, és fő tevékenységeként üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás van feltüntetve. Székhelye pedig Budapesten, a Szőnyi úton található. Tavalyi árbevétele 210 millió forint volt, és 18 milliós adózott eredményt ért el. Ügyvezető tulajdonosa Bársony-Arcidiacono Cristiana Rosaria, akinek elküldték kérdéseiket, egyelőre nem válaszolt.
Időközben az NBC elérte a magyar cég vezetőjét, Cristiana Bársony-Arcidiaconót, aki megerősítette, hogy cége a Gold Apollóval dolgozott együtt. Amikor a személyhívókról és a robbanásokról kérdezték, azt felelte, hogy “nem én gyártottam, én csak közvetítő vagyok”.
Libanonban és Szíriában a délutáni csúcsforgalomban, amikor az üzletek zsúfoltak voltak emberekkel, és az utcákon komoly forgalom hömpölygött, egyszerre szólalt meg több ezer személyi hívó. Szemtanúk szerint mintegy tíz másodpercig jelzett a készülék, majd felrobbant. Sok volt a szemsérült, mert amikor megszólalt a csipogó, többen az arcukhoz közel emelték, hogy elolvassák a szöveges üzenetet, miután megnyomták az elnémító gombot, ami szintén aktiválta a detonátort, és a személyi hívó felrobbant. Mintegy 3.000 csipogó robbant fel nagyjából egy időben Libanon Hezbollah ellenőrizte területén és Szíriában. Kilencen meghaltak, köztük egy gyermek, és több mint 2750 ember sebesült meg, közülük 170 állapota válságos. Ugyancsak megsérült az akcióban Irán libanoni nagykövete is. A Hezbollah elismerte, hogy a távirányításos támadásban nyolc emberüket vesztették el, és bosszút ígért.
Az X-re (korábban Twitter) kikerült bolti ipari kamerák felvételein jól látszik, hogy zöldségesbolttól kezdve szupermarketpénztárig a legkülönbözőbb helyeken érte a Hezbollah-aktivistákat a minirobbanás. Az is megfigyelhető, hogy a célpontokon kívül más civil nem sebesült meg, legalábbis ebben az esetben. A támadásról készült és az internetre felkerült képek között voltak olyanok is, amelyek utcán robogóval közlekedő ember övtáskájában történt robbanást örökítettek meg súlyos, nyílt sérüléssel.
A Hezbollahot már 30 éve irányító Hasszan Naszrallah még februárban rendelte el, hogy a radikális szervezet aktív tagjai ne kommunikáljanak mobiltelefonokon, mert azokat könnyen bemérheti az izraeli titkosszolgálat. Helyette rendeltek ötezer csipogót, vagyis személyi hívót, amelyek lekövetése sokkal bonyolultabb. Azonban, mint kiderült, belefutottak a szervezet eddigi legnagyobb biztonsági pofonjába, ugyanis – a sikeres merényletet látva – egyetlen átvett készüléket sem ellenőriztek.
Libanoni források szerint egyértelmű, hogy az izraeli titkosszolgálat nyúlt bele az eszközökbe, vélhetően még gyártás közben.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, kormánybiztos, nemzetközi szóvivő Facebook-oldalán reagált. Bejegyzését változtatások nélkül közöljük:
„A magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon.
A további vizsgálatok során a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok valamennyi érintett nemzetközi partnerszolgálattal és társszervezettel együttműködnek.
Magyarország vonatkozásában az ügy nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent.”
