Szerbia EU-hoz való közeledése jelenleg rendkívül lassú ütemben halad, és a szakértők szerint, ha a gazdasági növekedés folytatódik így, akár 100 évbe is telhet, mire az ország jövedelme eléri az Európai Unió átlagát. Az elmúlt tíz évben a jövedelem csupán 4 százalékkal emelkedett, 40 százalékról 44 százalékra a bruttó átlaghoz képest.
Branimir Jovanović, a bécsi nemzetközi gazdasági intézet szakértője, kifejezetten kritikus a kormány optimizmusával szemben, amelyet Aleksandar Vučić elnök fejezett ki, amikor azt mondta, hogy Szerbia 15-20 éven belül behozhatja a 200 éves lemaradását. Jovanović rámutat, hogy a gazdasági konvergencia, azaz a fejlődés üteme rendkívül lassú, és a jelenlegi növekedési ütem nem elegendő a jelentős előrelépéshez.
A szakértő azt is megjegyzi, hogy Szerbia helyzete nem annyira rossz, mint más nyugat-balkáni országoké, például Albániáé, Észak-Macedóniáé vagy Bosznia-Hercegovináé, azonban a 4 százalékos gazdasági növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a lakosság életszínvonala is érdemben emelkedjen. A jövedelmek eloszlásának kérdése különösen fontos, mivel a szegénység továbbra is magas, és a lakosság körülbelül egyötöde szegénységben él. Jovanović szerint a szegénységi arány az elmúlt tíz évben mindössze 22 százalékról 21 százalékra csökkent, ami arra utal, hogy a növekedés nem jár együtt a jövedelmek igazságosabb eloszlásával.
A termékek árai is aggasztóak, hiszen sok esetben magasabbak, mint a fejlettebb EU-országokban, annak ellenére, hogy a bérek ezeken a helyeken sokkal magasabbak. Jovanović a verseny hiányát jelöli meg mint fő okot, mivel a Szerbiában működő vállalatok nagyobb profitmargókat alkalmaznak. Míg Ausztriában, ha egy kereskedelmi lánc csökkenti egy termék árát, a versenytársak azonnal követik ezt a lépést, addig Szerbiában gyakran az árak megállapodásos emelése történik.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a kormánynak erősítenie kellene a versenyvédelmi hatóság munkáját, hogy felügyelje az árak alakulását és megvédje a fogyasztókat. Az EU-ban a versenyhatóságok komolyan veszik feladataikat, és képesek büntetni a jogsértő cégeket, míg a Balkánon a politikai befolyás miatt a külföldi cégek gyakran mentesülnek a felelősségre vonás alól. Jovanović megjegyzi, hogy az ilyen jellegű problémák kezeléséhez szükséges politikai akarat és hatékony intézményi működés, hogy a lakosság valóban érezhesse a gazdasági növekedés előnyeit.
