A magyar kormány néhány évvel ezelőtt még figyelemfelkeltő plakátokon hirdette, hogy a gazdasági bevándorlók nem vehetik el a magyarok munkáját – akkoriban ez volt az egyik fő motivációja a kormány bevándorlásellenes politikájának. A 2020-as évekre azonban a magyar munkaerőpiac alakulása miatt megváltozott Orbánék hozzáállása a kérdéshez. A hiányzó munkaerőt ma már nem titkoltan harmadik országbeli külföldiekkel igyekeznek pótolni, és bár továbbra is kitartanak amellett, hogy ők nem vehetik el a magyarok munkáját, lehetett példákat hallani ennek ellenkezőjéről – írja a 444.hu.

Tavaly minden eddiginél több külföldi érkezett Magyarországra munkavállalási szándékkal, 106 377-en voltak, mellettük 2333-an a jövedelemszerzést jelölték meg a tartózkodás céljának. Egy év alatt a munkavállalási céllal érkezők száma hatalmasat ugrott, 25 százalékkal többen érkeztek az országba, 2020-hoz képest pedig 78 százalékkal magasabb a tavalyi létszám.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat külföldi munkavállalókra vonatkozó kimutatása szerint tavaly év végén összesen 87 661 munkavállalási engedély volt érvényben, az elmúlt két évben jelentősen megnőtt ez a szám, hiszen 2021 végén még csak 34 ezer érvényes engedély volt, 2022-ben pedig kicsivel több mint 51 ezer. Az érvényes munkavállalási engedélyek 82 százaléka ázsiai országokból érkezők birtokában volt, 9,4 százalék észak- és dél-amerikaiak, 5,3 százalék nem uniós, de európai országból származók 3,3 százalék pedig afrikaiak tulajdonában volt.

Az állampolgárság szerinti lebontás alapján kiemelkedő a vietnámi munkások száma, akik érvényes engedéllyel rendelkeztek, őket a Fülöp-szigetekiek, az indiaiak és a dél-koreaiak követik. Ugyanakkor többezres létszámban vannak jelen mongol és kirgiz munkavállalók is a magyar munkaerőpiacon.

A legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztratív és szolgáltatást támogató területen dolgozik, több mint 24 ezren vannak. Ezt követően a feldolgozóipar szívja fel a második legtöbb, több mint 15 ezer külföldi dolgozót. Több ezer külföldi dolgozik a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatában, az építőiparban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is.

Főként 25 és 44 év közöttiek és az érvényes engedéllyel rendelkezőknek bő 40 százalékának, 35 399 főnek legfeljebb általános iskolai végzettsége van, és csupán 8599-nek van egyetemi végzettsége.

Mindezek mellett egyébként 4789 szerb és 39 819 ukrán is rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel, a legtöbbjük a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban helyezkedett el.

Arról, hogy Szerbiába mennyi külföldi dolgozik, ITT írtunk.

Sok külföldi a vendéglátásban talált munkát

Címkék: munkavállalás Magyarország munkaerőpiac