A szerbiai iskoláknak szeptember 23-án járt le a határidő, hogy eljuttassák az oktatási minisztériumhoz az arra vonatkozó adataikat, hogy hány szakképzetlen, illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező tanári kádert foglalkoztatnak.

Az oktatási minisztériumban azt mondják, ezek az adatok feldolgozás alatt állnak, az ez alapján készülő jelentés alapján fogják meghatározni a következő lépéseket és meghozni a döntéseket, amelyekkel megoldanák a tanári káderhiányt.

A szakképzetlen oktatási káderekre vonatkozó utolsó nyilvánosan elérhető adatok még 2018-ból származnak. Akkor a minisztérium azt közölte, hogy az általános és középiskolákban mintegy ezer olyan tanár tanít, aki nem rendelkezik a szabályzatokban előírt szakképzettséggel. Akkor 547 matematikatanár, 239 fizikatanár, 109 informatikatanár, 133 némettanár és 48 némettanár volt híján a szükséges szakképesítésnek.

Ez a szám elsőre talán nem tűnik nagynak annak fényében, hogy a szerbiai iskolákban összesen mintegy 75.000 tanár dolgozik.

Ellenben átlagban egy matematikatanár három tagozatban tanít, tagozatonként pedig legalább húsz tanuló van. Ez akkor azt jelenti, hogy 2018-ben megközelítőleg 27.000 általános és közipiskolás diáknak szakképzetlen tanár adta elő a számtant, írja az Euronews Serbia.

Hat évvel később azonban ez a médium szerint a helyzet sokkal drámaibb, de hogy mennyire súlyos, az majd az oktatási tárca által közölt adatokból derül ki.

Mind nehezebb szakképzett tanárt találni

Az elmúlt években az általános és középiskolák igazgatói óriási küzdelmet folytatnak, hogy szakképzett tanárokat vegyenek fel, mivel a tanárképző karokra az utóbbi jó néhány évben szinte nem jelentkezik hallgató. Így mind nehezebb olyan matematika-, informatika-, fizika- és némettanárt találni, aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel.

A számtant például gyakran olyanok tanítják, akik gépészeti, erdészeti, bányászati-geológiai, vagy más egyetemet végeztek. Vitán felüli, hogy ők is rendelkeznek a szükséges tudással, ám a diákok megközelítésével problémájuk van, hiszen nem tanultak pedagógiát, oktatási metodikát…

A nagyobb városokban lévő iskolák valahogyan még feltalálják magukat, de azok, amelyek a kisebb térségekben, falusi közegekben vannak, már sokkal nehezebben. Olyan is előfordul, hogy a matematikát és vegytant tornatanár, vagy szociológus tanítja.

Hogyan oldható meg a probléma?

A szerbiai igazgatók társasága már huzamosabb ideje próbálja ráirányítani a figyelmet a tanügyben uralkodó káderhiányra. A Nemzeti Tanügyi Tanács, valamint a szakmai társaságok tavaly javaslatokat juttattak el a tanügyminisztériumhoz, hogy hogyan oldható meg ez a probléma.

Nyolc, tanárokat képző belgrádi egyetemi kar dékánja tavaly létrehozott egy platformot, amelyben megoldást javasolt, hogy hogyan lehetne növelni a tanári szakok iránti érdeklődést és ezzel megoldani az iskolákban lévő tanárhiányt.

Az ösztöndíjazás, a tanárok fizetésének a növelése és a tanügyi dolgozók tekintélyének helyreállítása – ez a három kulcsfontosságú dolog, amit az említett dékánok szorgalmaznak.

A platformot a szenátus is elfogadta és azt eljuttatták a minisztériumhoz, illetve a kormányhoz.