Aleksandar Vučić gyakran dicséri az általa vezetett ország pénzügyi helyzetét, különösen hangsúlyozva, hogy az államadósság csak a GDP 52,2 százalékát teszi ki, ami jóval az EU-s 60 százalékos küszöb alatt van. Azonban Szerbia 38,5 milliárd eurós államadóssága, amely a költségvetés módosítása után várható, jelentős teher.

A Szerb Gazdasági Kamara legfrissebb jelentése szerint az év első hét hónapjában a külkereskedelmi deficit elérte az 5,4 milliárd eurót, és év végéig várhatóan meghaladja a 9,5 milliárdot.

Az idei költségvetés módosításakor a kormány könnyen döntött a deficit 1,6 milliárd euróval történő növeléséről. Ez a GDP 2,9 százalékát teszi ki, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 2,15 százalékot. Az államadósság egy része akkor keletkezett, amikor a piaci kamatok alacsonyak voltak, most azonban ezek a kamatok jelentősen megnőttek, és idén már 1,63 milliárd eurót fizetünk csak kamatokra. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, Szerbia két éven belül akár 2,5 milliárd eurót is fizethet évente kamatokra, foglalta össze a 021.rs.

Bár Vučić szerint az 52 százalékos államadósság nem aggasztó, a Fiskális Tanács szerint nem szabadna, hogy a GDP arányos államadósság 45 százalék fölé emelkedjen. A 021.rs kiemeli, hogy emlékezni kell Jugoszláviára, amely a nyolcvanas években, bár adóssága a GDP 30 százalékát tette ki, a magas kamatok és a recesszió miatt nem tudta visszafizetni kölcsöneit, és ez vezetett gazdasági összeomlásához. Más szavakkal, az adósság mértéke önmagában nem a legnagyobb probléma, hanem annak költsége és a visszafizetés képessége.