Jó néhány évvel ezelőtt még arról cikkezett a sajtó, hogy lassan búcsút inthetünk a tavaszi és az őszi óraátállításnak, de ez nem következett be, így az idén a márciusi után – amikor egy órával kevesebbet alhattunk – ebben az évben jön a második óraátállítás, amikor visszakapjuk a tavasszal elvett egy órát.
Az Európai Bizottság 2018-ban döntött az óraátállítás megszűntetéséről az Európai Unióban, vagyis az óraátállításnak 2019-ben kellett volna megszűnnie az EU-ban, azonban az új rendszert még most sem vezették be. Az óraátállítás egyes tagállamokon múlik, azonban mivel nagyon komplex problémáról van szó, emiatt nagyon lassan halad a folyamat. A terv szerint az országok maguk döntik majd el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, de a probléma összetettsége miatt még – nemcsak Magyarországon, hanem máshol – sem született döntés. A döntést sok egyeztetésnek kell megelőznie, ugyanis a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint a globális, összefüggő gazdaságra való tekintettel óriási kavalkádot okozhat, ha például Magyarország a nyári, a többi, vele szomszédos ország pedig a téli időszámítás mellett dönt.
Az óraátállítás október 27-én lesz, és a szakértő szerint sok egészségügyi problémát okoz, ezért fontos a tudatos felkészülés.
Németh György, a Magyar Alvás-szövetség elnöke szerint Magyarország feltehetőleg alkalmazkodni fog az olyan európai államokhoz, amelyeknek nagy az érdekérvényesítő képessége. Például Franciaország iránymutató lehet egy olyan kisebb ország számára, mint amilyen Magyarország.
Először a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia területén vezettek be a nyári időszámítást az első világháború alatt, 1916. április 30-án. A nyári időszámítás 20. század elején történt első bevezetése óta folyamatos vita zajlik annak vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.
2024-ben az óraátállítás október 27-én vasárnap lesz, vagyis aznap kell majd hajnali 3 óra helyett, egy órával visszaállítani az órát, tehát hajnali 2 órára tekerni. Annak ellenére, hogy az őszi átállítás során sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, a szakértők szerint ilyenkor kevesebb is a panasz, mint tavasszal, amikor egy órával kevesebbet pihenhet a szervezet, de a ritmus megzavarása ősszel is problémát okoz.
A leggyakoribb tünetek:
- fejfájás,
- szívproblémák,
- emésztési zavarok,
- koncentrációs zavarok,
- ingerlékenység,
- fáradtság,
- rossz közérzet.
A szakértő szerint ezek a tünetek jó néhány embernél megmutatkoznak és elsősorban a tavaszi átállásnál gyakoribbak, a gyerekek, az idősebbek és a betegek esetében azonban a tünetek sokkal nagyobb számban kimutatható, mint az átlagembereknél. A szakértők mindenkinek azt javasolják, arra törekedjenek, hogy az év összes napján azonos időben feküdjenek le és azonos időben keljenek, így a szervezet megszokja az életritmust, ugyanis ekkor a szervezet képes lesz alkalmazkodni az óraátállításhoz.
