A csalások hihetetlen skálájával operálnak azok, akik idős személyeket szemeltek ki maguknak áldozatul, mutatott rá a szerb köztelevízió reggeli műsorában Nadežda Satarić, az Amiti egyesület illetékese.
„A csalók pontosan tudják, hogy magányos emberekről van szó, akiknek jólesik, ha valaki beszélget velük, és akiknek általában szükségük is van valamilyen szolgáltatásra. Örömmel fogadják, ha valaki bekopogtat, és mesteremberként mutatkozik be, és pénzt adnak neki, hogy megvásárolja, ami a javításhoz szükséges. Az ilyen ember azonban meglép a pénzzel és soha nem jön vissza” emelte ki Satarić.
A becsapottakon úrrá lesz a szégyen
Rámutatott, az idősek gyakran olyan telefonos csalók áldozatául esnek, akik különféle ortopédiai segédeszközt, párnákat, vagy matracokat kínálnak eladásra, de a bolti ár sokszorosáért.
„Minden hatodik 65 évnél idősebb szerbiai polgár csalás áldozatává vált már, de csak minden huszonötödik az, aki emiatt feljelentést is tesz. Általában félnek bevallani, mert attól tartanak, hogy rokonaik összeszidják őket. Mindig azt tanácsoljuk, hogy ne engedjenek be idegeneket az otthonukba, még akkor sem, ha kereskedőként mutatkoznak be” – figyelmeztet Satarić.
A csalók általában a 70 évnél idősebbeket szemelik ki, mivel ők jobban megbíznak az emberekben, ezért amikor becsapják őket, úrrá lesz rajtuk a szégyenérzet. Így még a közeli hozzátartozóknak is szégyenlik elmondani, hogy mi történt.
Általában a rokonság tesz feljelentést
A Szerbiai Fogyasztók Uniójának illetékese, Vesna Perinčić a köztelevíziónak azt mondta, általában az átvert nyugdíjasok rokonai szoktak feljelentést tenni, ha a kereskedők átverték őket.
„Az idősek a kezdeti eufóriát követően depresszióba esnek, majd jönnek a gyerekek, vagy unokák és azok tesznek feljelentést. Abban az esetben, ha a kereskedő nem tartotta be a törvényt, akkor a kereskedelmi felügyelőség az illetékes. A kereskedőt fel kell jelenteni, a felügyelőség pedig gyorsan reagál” – emelte ki Perinčić.
Rámutatott, hogy a csalók általában regisztrált kereskedők, így nem nehéz a nyomukra bukkanni.
Hogyan kell védekezni?
A portéka személyes értékesítését, vagy annak közvetlen reklámozását is engedélyezi ugyan a törvény, de feltételekkel. Telefonon hívogatni például csak akkor szabad, ha a fogyasztó ebbe kimondottan beleegyezik. Ilyenkor azonban ki kell hangsúlyozni a telefonhívás kereskedelmi célzatát, ismertetni kell a kínált terméket és annak minden tulajdonságát és nem szabad a vásárlót becsapni.
A személyes árukereskedelem során, amikor a kereskedő és a vásárló is jelen van, a kereskedőnek kötelessége írásos dokumentummal igazolni cége székhelyét, törzsszámát, adószámát, telefonszámát, és a cég törvényes képviselőjével kapcsolatos adatokat, továbbá a kínált termékkel kapcsolatos információkat is.
A fogyasztóvédelmi törvény, valamint a hirdetésekről szóló törvény értelmében azok a kereskedők, akik becsapják a vásárlókat, 300.000 dinártól 2 millió dináros büntetésre számíthatnak.
„Létezik a Ne hívj! (Ne zovi) regiszter, ahová veszélyeztetett kategóriaként a nyugdíjasokat hozzátartozóik beírhatják, és az ebben a jegyzékben lévő személyeket tilos hívogatni. A másik dolog pedig az, hogy a kereskedő köteles eljuttatni a szerződés felmondásához szükséges űrlapot, amellyel a vevő 14 napon belül elállhat a termék megvásárlástól. Az űrlap kitöltésével és a kereskedőhöz ajánlott küldeményben történő visszaküldésével elállhatnak a vásárlástól, a kereskedő pedig köteles visszatéríteni a vételárat” – hangúlyozta Perinčić.
