Szerbiában december 1-től az aflatoxin megengedett koncentrációját a tejben az Európai Unióban érvényes szintre kívánják csökkenteni – 0,25 mikrogrammról 0,05 mikrogrammra kilogrammonként. Azonban a szerb tejtermelők azt állítják, hogy korábban ígéretet kaptak arra, hogy ez nem fog megtörténni, mivel ez súlyos csapást mérne az ágazatukra.
Goran Vasić, a Mačvai Körzet Tejtermelői Egyesületének elnöke, hangsúlyozta, hogy a tejtermelők igyekeznek csökkenteni az aflatoxin szintjét, de jelen körülmények között szinte lehetetlen elérni a javasolt határértéket.
„Az aflatoxint adszorbensekkel és egészséges, valamint fertőzött kukorica keverésével próbáljuk csökkenteni, hogy mérsékeljük a kukoricában található aflatoxin átlagos szintjét” – magyarázta Vasić.
A probléma forrása szerinte az, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium szeretné szigorítani a határértéket, miközben arra hivatkozik, hogy az Európai Unió nyomást gyakorol rájuk. Vasić szerint azonban „senki sem gyakorolt ránk nyomást, hanem valaki szándékosan próbálja ezt keresztülvinni.
„Úgy tűnik, nem figyelnek eléggé a terepen zajló folyamatokra, és elhamarkodott döntést hoztak. Úgy gondolom, hogy vissza kell állítani a 0,25 mikrogrammos határértéket” – tette hozzá Vasić.
Az érintett tejtermelők szerint a Mezőgazdasági Minisztériummal folytatott október 10-i találkozón azt az ígéretet kapták, hogy továbbra is a jelenlegi szabályozás marad érvényben, amely 0,25 mikrogramm aflatoxint engedélyez kilogrammonként a tejben.
Ez nem az első alkalom, hogy a megengedett aflatoxin szint csökkentését tervezik, de eddig még soha nem került sor a változtatásra. Az aflatoxin 2013 óta időről időre felmerül a közbeszédben, és vita tárgya, hogy mennyire veszélyes az egészségre, és szükséges-e csökkenteni a tejben megengedett mennyiséget.
Az aflatoxin egészségre gyakorolt hatásai valóban károsak lehetnek, de kisebb mennyiségben nem mérgező az emberek számára, ezért jelenléte bizonyos mértékben megengedett az élelmiszerekben, mint például a tejben.
Szerbiában az aflatoxin határértéke folyamatosan változott az évek során, 0,05 és 0,5 mikrogramm között ingadozva kilogrammonként. Jelenleg a megengedett szint 0,25 mikrogramm. A tejtermelők azonban azt állítják, hogy az idei évben lehetetlen lenne teljesíteni a szigorúbb határértéket, különösen a súlyos aszály miatt, amely hozzájárult a kukorica aflatoxinnal való fertőzöttségéhez.
„Katasztrofális évünk van az aszály miatt. Ez idézte elő az aflatoxint, mivel mintegy 60 rendkívül forró napot éltünk át, amely során a kukorica teljesen kiégett, ennek következtében jelentős mennyiségű aflatoxin alakult ki” – magyarázta Vasić.
Vasić szerint, ahelyett hogy a szarvasmarhatartást segítenék talpra állítani, visszalépést teszünk, és a termelők újra nehéz helyzetbe kerülnek. Violeta Josifova, a növény-egészségügyi szabályok alkalmazásának szakértője, szintén úgy véli, hogy figyelembe kell venni az ország éghajlati sajátosságait. Szerinte „nálunk gyakran hoznak elhamarkodott döntéseket, megfelelő helyzetfelmérés nélkül.”
Szerbia, az ő szavaival élve, különleges ország, különleges éghajlati viszonyokkal, ezért „hibás döntés lenne most minden ok nélkül módosítani ezt a szabályzatot”.
Az aflatoxin káros hatásai valóban léteznek, de Josifova hozzáteszi, hogy „ha megiszunk két pohár tejet, attól senki nem fog meghalni.” Hangsúlyozza továbbá, hogy az aszály jelentős károkat okozott, de más problémákat is előidézett.
„A kukoricát rovarok támadják meg, amelyek kikezdik a növényt, és ahol kikezdték, ott másodlagos problémaként megjelennek a gombák, az aflatoxin pedig ezeknek a gombáknak az anyagcsere terméke” – magyarázta Josifova.
Josifova szerint a szerb mezőgazdaságnak sokkal sürgetőbb problémái is vannak, amelyek megoldásra várnak, és megjegyezte, hogy „nem sokat haladtunk előre a nyolcvanas évek óta, miközben megpróbáljuk alkalmazni az EU szabványait, amelyek teljesen más körülmények között érvényesek.”
Aflatoxin-botrány
Az úgynevezett „aflatoxin-botrány” Szerbiában 2013 februárjában robbant ki. Goran Ješić, a Vajdasági Kormány akkori mezőgazdasági titkára közzétette egy vajdasági ellenőrzési vizsgálat eredményeit, amelyek szerint a tejminták 30 százaléka 200 százalékkal több aflatoxint tartalmazott a megengedett szintnél.
A szerb kormány később februárban nyilvánosságra hozta az ország legnagyobb tejtermelőinek termékeiben talált magas aflatoxin szintet. Márciusban a kormány úgy döntött, hogy a megengedett maximális aflatoxin szintet 0,05 mikrogrammról 0,5 mikrogrammra emeli literenként.
Ugyanebben a hónapban 48 szerbiai tejmintát elemeztek a hollandiai RIKILT laboratóriumban, és megállapították, hogy 15 minta kevesebb, mint 0,05 mikrogramm aflatoxint tartalmazott, ami az EU országaiban megfelelőnek számít, míg a többi 33 minta aflatoxin koncentrációja 0,05 és 0,5 mikrogramm között mozgott.
Az aflatoxin növekedését a tejben valószínűleg az okozta, hogy az állatokat penésszel fertőzött takarmánnyal etették. Goran Knežević, az akkori mezőgazdasági miniszter, kijelentette, hogy „ez a mennyiség nem lehet káros az egészségre”, és hozzátette, hogy ezt a megállapítást az Egészségügyi Minisztérium, a Katonai Orvosi Akadémia és a Batut Intézet is alátámasztotta. Ennek ellenére a kormány úgy döntött, hogy megsemmisíti a Hollandiában elemzett tejtermékek mintegy 70 százalékát a megengedettnél magasabb aflatoxin szint miatt.
Knežević 2013 augusztusában lemondott a mezőgazdasági miniszteri tisztségéről, azzal érvelve, hogy „a kormánynak változásokra van szüksége”, de hangsúlyozta, hogy a „tejbotrányt” politizálták, és hogy „nem követett el semmi erkölcstelent.”
