A „Kostolac B” hőerőmű füstgáz-kéntelenítő rendszere 2021-ben kezdte meg működését, azonban ma a levegőszennyezés Kostolacon még mindig nagyobb, mint a rendszer bevezetése előtt – írja a Nova Ekonomija.
Ez aggodalmat kelt a „Nikola Tesla” A hőerőmű (TENT A) új, 2024 áprilisában indult rendszere, valamint a még épülő TENT B rendszere kapcsán is. Az okok sokrétűek, de az biztos, hogy a Szerb Villamosenergia-ipari Vállalat (EPS) felelős a károsgáz-kibocsátás 41,6%-áért Szerbiában.
Dubravka Đedović Handanović a TENT B bejárásán elmondta, hogy ez az egyik legfontosabb projekt, amelynek révén a kén-dioxid kibocsátása 30-szorosára csökken majd. A projekt befejeztével, amelynek értéke 220 millió euró, az EPS összes nagy hőerőműve, tehát a kapacitásuk több mint 90%-a, megfelel majd az európai és szerb környezetvédelmi előírásoknak.
A gondot az okozza, hogy Szerbia vállalta bizonyos hőerőművek bezárását, illetve fejlesztését a káros kibocsátások csökkentése érdekében, például a „Kolubara” és „Morava” hőerőműveknek már tavaly le kellett volna állniuk, de a kormány döntése alapján tovább működhetnek.
Ez nem az első eset, hogy Szerbia megszegi a nemzetközi megállapodásokat. Ahelyett, hogy az erőműveket bezárták volna, a kéntelenítési rendszer sem működik megfelelően, és úgy tűnik, nem csökkenti a kibocsátásokat az elvárt szintre.
A Kostolacon telepített kéntelenítő rendszer most több szennyezést termel, mint korábban. 2023-ban 45.802 tonna kén-dioxid kibocsátást mértek, míg 2022-ben ez az érték 36.560 tonna volt, pedig az elvárás az volt, hogy 96%-kal csökkentse a szennyezést.
„Ezek a számok a szerbiai jelentésből származnak, amelyet az Energia Közösségnek nyújtottak be. Jelenleg a hőerőművek körülbelül 300.000 tonna kén-dioxidot bocsátanak ki, ami hatszorosa a megengedett 55.000 tonnának” – nyilatkozta Mirko Popović, a Megújuló Energia és Környezetvédelmi Szabályozó Intézet (RERI) programigazgatója.
Popović szerint a TENT A kéntelenítési rendszerének kibocsátásait még mérni kell, mivel a szükséges mérések évente történnek. Jelenleg egyetlen rendszer működik, de nem teljesít az elvárásoknak megfelelően. A második rendszer áprilisban lett telepítve, a harmadik pedig még nem kezdte meg működését.
„Az Európai Közösség nagy tüzelőberendezésekről szóló irányelve szerint két lehetőség van: vagy igazodni kell a szigorúbb kibocsátási előírásokhoz, vagy be kell zárni ezeket a régi létesítményeket. 2018 és 2023 között volt idő az alkalmazkodásra, de Szerbia csak a jogi keretet biztosította, a megvalósítást nem” – mondta Popović.
A kéntelenítő rendszereknek más problémáik is vannak. A folyamat során nagy mennyiségű gipsz keletkezik, amit valahol el kell helyezni, ahogyan az Kostolacon is gondot okozott. Vizsgálni kellene, hogy milyen anyagokat tartalmaz ez a hulladék, és hogy veszélyes-e.
„További gond a nagy mennyiségű szennyvíz, ami a folyamat során keletkezik. Emellett a kéntelenítési rendszerek csökkentik az erőművek energiahatékonyságát, és növelik a szén-dioxid-kibocsátást. Bár a kén-dioxid kibocsátása csökken, a szén-dioxidé nő” – tette hozzá Popović. A miniszter asszony szerint a TENT B-ben befejezés alatt áll a szennyvíztisztító rendszer, amely szintén jelentős környezetvédelmi beruházás.
Dušan Živković, az EPS vezérigazgatója szerint a TENT B új kéntelenítő rendszerei is azt mutatják, hogy az EPS törődik a környezettel.
„Az új rendszer kiépítése után a kén-dioxid kibocsátás európai szinten lesz, 130 milligramm/köbméter alatt, a porszerű anyagok kibocsátása pedig 20 milligramm/köbméter alá csökken” – nyilatkozta Živković a TENT B munkálatainak bejárásán.
