Brankica Janković, az Egyenlőségvédelmi Biztos kedden kijelentette, hogy Szerbiában még mindig nem alakult meg a nőgyilkosságok (femicid) megfigyelésére szolgáló nemzeti testület, noha azt már 2018-ban bejelentették. Hozzátette, hogy a statisztikákat továbbra is a sajtójelentések alapján követik nyomon, mivel nem létezik megfelelő hivatalos statisztika.
Janković Belgrádban a nőgyilkosságokról szóló regionális fórumon elmondta, hogy ezt a nemzeti testületet a kormány nők elleni nemi alapú erőszak és családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó stratégiája tervezte meg a 2021 és 2025 közötti időszakra, és „remélhetőleg a kitűzött cél teljesülhet az adott időszakban”. Elmondta, hogy a „femicide watch”, vagyis a nőgyilkosságokat nyomon követő nemzeti testület a nők elleni erőszak elterjedtségét követné nyomon, és elemezné az összes erőszakos esetet, hogy válaszokat adjon a jobb védelem kialakításához.
Kijelentette, hogy Horvátországban már megalakult egy ilyen testület, amely jó példaként szolgálhat.
„Mi kezdetektől támogattuk ezt a kezdeményezést, támogattuk a parlamentnek benyújtott javaslatot is, hogy ez a mechanizmus mielőbb létrejöjjön, mivel ezt fontosnak tartjuk. Minden nappal sürgősebb előrelépésre van szükségünk, kötelezettséggel tartozunk az áldozatoknak, gyermekeiknek és hozzátartozóiknak, hogy minél hamarabb cselekedjünk” – tette hozzá.
Elmondása szerint az adatok arra utalnak, hogy a nőgyilkosságok száma növekszik, annak ellenére, hogy a gyilkosságok száma összességében csökken, és 2011 és 2023 között Szerbiában 406 nőt gyilkoltak meg. Rámutatott arra, hogy a bejelentett eseteknél a hatóságok nem reagáltak megfelelően, és az életveszély kockázatát nem kezelték megfelelően.
„A büntetések bizonytalansága és a felelősség hiánya, valamint az ítélkezési gyakorlat következetlenségei a nőgyilkosságok számának növekedéséhez vezetnek, a bántalmazók úgy gondolják, hogy a nőknek nincs joguk önálló döntéseket hozni” – tette hozzá. Elmondta, hogy az oktatási rendszer kulcsfontosságú a jövőbeni változtatásokhoz, mivel el kell távolítani és le kell bontani a nemi szerepekkel kapcsolatos előítéleteket.
„Nagyon fontos a szociális és egészségügyi dolgozók fellépése, akiknek kapacitáscsökkenését folyamatosan tapasztaljuk. Ennek a rendszernek több tudásra és támogatásra van szüksége, és sürgősen javítani kell a kapacitásaikat, nem pedig csak kritizálni őket” – mondta Janković. Hozzátette, hogy a rendszer összes illetékes szervének összehangolt fellépésére van szükség, valamint erős politikai akarat kell ahhoz, hogy a meglévő előírásokat folyamatosan alkalmazzák, és erősítsék azoknak a rendszernek a kapacitásait, amelyek kulcsfontosságúak a nemi alapú erőszak elleni küzdelemben.
„Az egész rendszernek az áldozatok szemszögéből kell gondolkodnia” – hangsúlyozta.
Milana Rikanović, az ENSZ Nők szerbiai irodájának vezetője kijelentette, hogy elengedhetetlenek a pontos adatok a nőgyilkosságokról, hogy azonosítani lehessen a nők elleni erőszakot a különböző régiókban és társadalmi csoportokban. Ezek az információk – tette hozzá – elengedhetetlenek ahhoz, hogy felismerjük azt a környezetet, amelyben az erőszak előfordul, és észrevegyük, melyek a sebezhető csoportok.
Elmondása szerint „meg kell vizsgálnunk, hogy mi hibázott a rendszerben, fel kell tennünk a kérdést, hogyan történhetnek meg a nőgyilkosságok, mi történt, az intézmények vagy az egyéni felelősség okozta-e a problémát, ebben segítene a femicide watch.”
„Közösen kell küzdenünk a világos és alkalmazható jogi keretért a nemek közötti egyenlőségről, amely jelenleg fel van függesztve. Hiányzik az akcióterv.” – mondta Rikanović.
Hozzátette, hogy 2022-ben világszerte 89 000 nőt és lányt gyilkoltak meg, „ami azt mutatja, mennyire riasztó a nőgyilkosságok száma, és milyen mértékben nézünk szembe az egyenlőtlenséggel.”Kiemelte, hogy az erőszak olyan kontextusban történik, ahol a törvények homályosak és a stratégiák nem alkalmazhatók. Rikanović kitért arra is, hogy a nőkkel foglalkozó civil szervezetek nem kapnak elegendő finanszírozást, és hogy ezek az intézmények általában adományokból tartják fenn magukat.
Višnja Ljubičić, Horvátország nemek közötti egyenlőségért felelős ombudsmanja elmondta, hogy Horvátországban már megalakult egy megfigyelő testület, amely összegyűjti az összes nőgyilkosság adatát, és hogy ez egy multidiszciplináris testület, amelyben minden olyan szerv képviselője részt vesz, amely ezekkel a tevékenységekkel foglalkozik. Elmondása szerint ez a testület feltárja a rendszer hiányosságait, és az elmúlt hét évben, amióta működik, számos esetet elemeztek, amelyekben észlelték az állami szervek hibáit.
„Az elmúlt nyolc évben Horvátországban 105 nőt gyilkoltak meg, ebből 60 százalékot közeli férfi ismerősük” – mondta Ljubičić. Hozzátette, hogy Horvátországban idén vezették be a nők elleni súlyos emberölést a büntető törvénykönyvbe, és hogy erre a bűncselekményre kiszabható büntetés nem lehet kevesebb, mint 10 év börtön.
